Az Indiai-óceán nyugati részén, Madagaszkár közelében található, 900 ezer lakosú Réunion sziget vulkáni működéssel épült fel, és jelenleg a déli részén található Piton de la Fournaise vulkán aktivitást mutat – közölte az Infostarttal Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, a Tűzhányó blog vezető írója.

Több mint két év szünet után idén januárban újult fel a kitörés, majd egy kis nyugalom után február 13. óta folyamatosan ömlik ki láva a központi vulkáni kúp felhasadt oldalából. A lávafolyam keleti irányba tartott, ahol a Grandes Pentes meredek, növényzettel borított oldalán gyorsan ereszkedett lefelé több ágban. Helyi idő szerint szombat reggel végül elérte a sziget keleti részén az óceánparthoz közel futó, az északi és déli területeket egyedül összekötő autóutat, és három helyen is keresztezte. Ilyenre utoljára 2007-ben volt példa, a láva pedig folyik tovább az 500 méterre lévő óceán felé.

A Piton del Fournaise a Föld egyik legaktívabb vulkánja. Ennek oka az, hogy pontosan azon a területen van, ahol egykor az Indiai-mikrolemez volt és ahol 66 millió évvel ezelőtt egy földtörténeti időtávlatban is ritka, hatalmas lávaöntő kitörés történt. A tudós szerint

részben ehhez kapcsolható a dinoszauruszok kihalása is.

Ennek a vulkáni eseménynek az oka az volt, hogy a földköpenyben egy magas hőmérsékletű, szilárd, de képlékeny anyag áramlott fel mintegy 2900 kilométer mélységből. Ahogy ez elérte a kőzetburok alját, a nyomáscsökkenés következtében részlegesen megolvadt és közel 1 millió év alatt elképesztő mennyiségű, 1-1,5 millió köbkilométer láva terült szét a felszínen. Ezt követően az Indiai-mikrolemez északi irányba mozgott és ütközött az Eurázsiai kőzetlemezzel, aminek eredménye a Himalája felgyűrődése. A forró földköpeny kőzet felnyomulás azonban még mindig tart, szerencsére sokkal kisebb intenzitással és jóval kisebb mértékű vulkáni működéssel. Azonban ez a vulkáni működés is épít új szigeteket, ennek egyik eredménye a Réunion sziget, ami Franciországhoz tartozik.

A sziget egyik fő turisztikai célpontja a Piton del Fournaise vulkán, ami azonban időszakonként veszélyt is jelent. A veszélyt a keleti irányba folyó láva okozza. 1977-ben a vulkán keleti oldala hasadt fel és folyt ki láva a kisebb települések felé. Több mint 2500 lakost kellett ekkor kitelepíteni. Április 13-án, a húsvéti ünnepek idején aztán a láva egyre közelített a Piton Sainte Rose templom felé. A láva körbefolyta a templomot és úgy tűnt, hogy lerombolja. Azonban hirtelen leállt az utánpütlás és a láva a templom bejárata előtt megszilárdult. A templom megmenekült, csak kisebb károk keletkeztek benne. A csodás megmenekülés után Notre-Dame des Lavas lett a neve. A láva 1986-ban, 2002-ben és 2005-ben is keresztezte az RN2 autóutat, szerencsére ekkor települést nem veszélyeztetett, viszont az óceánt is elérte. Utoljára 2007 áprilisában volt ilyen esemény, ami emlékezetes volt a láva és óceán találkozása során keletkező hatalmas savas gőzfelhő miatt.

A február 13. óta tartó vulkáni működés nem mutatott túl nagy intenzitást eddig, azonban a központi kúp felszíne még mindig folyamatosan emelkedik, ami azt jelenti, hogy van magmautánpótlás, nem lankad a vulkáni működés. Pénteken lezárták az RN2 autóutat, ami az elmúlt időszakban tele volt turistákkal, akik a növényzettel borított hegyoldalon ereszkedő, az éjjeli eget vörösre festő lávát csodálták. A láva első ága helyi idő szerint ma reggel keresztezte az utat és folyik tovább az óceán felé. Napközben még további két lávaág is átment az úton. Az érdekődés természetesen minden korábbinál nagyobb. Ezért a helyi hatóságok rövid időre megengedték, hogy tisztes távolságba megközelíthessék az emberek a lávafolyamot, amire, mint láttuk nagyon ritka lehetőség van.

Mi várható most? Az autóút a kitörés alatt természetesen járhatatlan, azonban ahogy Izlandon is láttuk, gyorsan újjáépíthető. A kitörés most stabil, egyelőre nincs jel arra, hogy hirtelen befejeződne. Ez azt jelenti, hogy a lávafolyamok akár a hétvégén elérhetik az óceánt, ami új fejezetet nyit a kitörésben. Ilyen esemény néhány évvel ezelőtt a hawaii Kilauea területén is volt. Az izzó láva és hideg víz találkozása heves gőzfejlődéssel jár. A fehér gőzfelhőben azonban hirtelen megdermedt magmafoszlányok kőzetüvegszilánkjai is vannak és a reakció során

sósav is keletkezik.

Ennek a speciális, kőzetüveg szilánkokat tartalmazó savas gőzfelhőnek a neve ’laze’, azaz ’lava’ és ’haze’, lefordítva mondhatjuk lávapárának. Ez maró hatású az érzékszervekre, így megközelítése veszélyes.