Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
316.23
bux:
150381.6
2026. augusztus 13. csütörtök Ipoly
Nyitókép: Unsplash

Döbbenetes dolgot fed fel hazánkról egy középkori angol térkép

A régi térképek sok esetben atlaszféleségek is voltak, amik az adott hely nevén kívül adatokat is tartalmaztak. Talány, hogy a rajzoló angol szerzetes hogyan juthatott ilyen információhoz a Kárpát-medencéről.

A középkori térképeken a helységneveken, jelzéseken kívül sokszor különleges megjegyzések, népekhez kapcsolódó furcsaságok és legendák is megjelentek. Így kerülhetett fel egy 1000 éves angol térképre a Kárpát-medence, amelyhez egy hátborzongató felirat társult – írja a promotions.hu.

A Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb régészeti jelenségei a torzított koponyák, melyek közül Magyarországon több mint 200 darab került elő, főként az 5-6. századból. Ezek nem betegség vagy rendellenesség miatt váltak elnyújtottá, hosszúkássá, hanem tudatosan így formálták a gyermekek koponyáját különböző módszerekkel, amíg el nem nyerte végleges szilárdságát.

A szokást a hunok hozták be Európába, a germán törzsek egy része pedig átvette a hagyományt, mert így akarták jelezni hűségüket és alkalmazkodásukat a hódítókhoz. Mások számára ez státuszszimbólum volt, a „különleges kinézet” a hatalom és a kiváltság jeleként működött.

A több mint 1000 éves, angliai kolostorban készült térkép pont emiatt érdekes: a Kárpát-medencét a „megnyújtott fejű emberek” országaként említi.

Ez jelzi, hogy a szokatlan külsejű harcosok és családok messze földön is ismertek voltak. Érdekes belegondolni, hogy egy középkori szerzetes, akik soha még csak a közelében sem járt Magyarországnak, annyira fontosnak tartotta ezt a szokást, hogy ráírta a térképre. Ez a részlet sokat elárul arról, mennyire titokzatos és félelmetes hírünk lehetett Európában.

A régészek szerint több célt is szolgálhatott a koponyatorzítás:

  • Közösségi hovatartozás: azonnal látszott, ki tartozik a hun vagy germán elit körébe.
  • Hatalom és státusz: a különleges kinézet jelezhette a vezető réteghez való tartozást.
  • Kulturális utánzás: sok nép egyszerűen azért vette át a szokást, hogy közelebb kerüljön a hódítókhoz.

A hagyomány első nyomai mintegy 4000 évre vezethetők vissza Közép-Ázsiába.

A kutatás azt bizonyítja, hogy Magyarország területe mindig is az áramlások, találkozások és keveredések földje volt. A hunok, germánok, alánok és más népek mind otthagyták nyomaikat, sokszor szó szerint a csontokban – teszik hozzá.

Címlapról ajánljuk
A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

A Kárpátokra nézve is van bőven tanulsága a kolumbiai földrengésnek

Százak vesztették életüket a hétfői kolumbiai földrengésben, míg a szomszédos Venezuelában júniusban volt két, 7,2-es, illetve 7,5-es erősségű földrengés, a kettő között furcsa mód a látszólagos földrajzi közelség ellenére viszont nincs összefüggés. Van viszont tanulság bőven, erről is beszélt Harangi Szabolcs geológus, vulkanológust, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára az InfoRádióban.

Rendkívüli kormányzati tájékoztató jön Paksról csütörtökön, Magyar Péter külön is üzent a helikopterezésről

Csütörtökön 15 órakor tartják a kormány tájékoztatóját a szerdai paksi kihelyezett kormányülés után. Részletes tájékoztatást adnak a dunai fenékküszöb megépítéséről és a két bárka esetleges elsüllyesztéséről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×