Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Nyitókép: Unsplash

Döbbenetes dolgot fed fel hazánkról egy középkori angol térkép

A régi térképek sok esetben atlaszféleségek is voltak, amik az adott hely nevén kívül adatokat is tartalmaztak. Talány, hogy a rajzoló angol szerzetes hogyan juthatott ilyen információhoz a Kárpát-medencéről.

A középkori térképeken a helységneveken, jelzéseken kívül sokszor különleges megjegyzések, népekhez kapcsolódó furcsaságok és legendák is megjelentek. Így kerülhetett fel egy 1000 éves angol térképre a Kárpát-medence, amelyhez egy hátborzongató felirat társult – írja a promotions.hu.

A Kárpát-medence egyik legkülönlegesebb régészeti jelenségei a torzított koponyák, melyek közül Magyarországon több mint 200 darab került elő, főként az 5-6. századból. Ezek nem betegség vagy rendellenesség miatt váltak elnyújtottá, hosszúkássá, hanem tudatosan így formálták a gyermekek koponyáját különböző módszerekkel, amíg el nem nyerte végleges szilárdságát.

A szokást a hunok hozták be Európába, a germán törzsek egy része pedig átvette a hagyományt, mert így akarták jelezni hűségüket és alkalmazkodásukat a hódítókhoz. Mások számára ez státuszszimbólum volt, a „különleges kinézet” a hatalom és a kiváltság jeleként működött.

A több mint 1000 éves, angliai kolostorban készült térkép pont emiatt érdekes: a Kárpát-medencét a „megnyújtott fejű emberek” országaként említi.

Ez jelzi, hogy a szokatlan külsejű harcosok és családok messze földön is ismertek voltak. Érdekes belegondolni, hogy egy középkori szerzetes, akik soha még csak a közelében sem járt Magyarországnak, annyira fontosnak tartotta ezt a szokást, hogy ráírta a térképre. Ez a részlet sokat elárul arról, mennyire titokzatos és félelmetes hírünk lehetett Európában.

A régészek szerint több célt is szolgálhatott a koponyatorzítás:

  • Közösségi hovatartozás: azonnal látszott, ki tartozik a hun vagy germán elit körébe.
  • Hatalom és státusz: a különleges kinézet jelezhette a vezető réteghez való tartozást.
  • Kulturális utánzás: sok nép egyszerűen azért vette át a szokást, hogy közelebb kerüljön a hódítókhoz.

A hagyomány első nyomai mintegy 4000 évre vezethetők vissza Közép-Ázsiába.

A kutatás azt bizonyítja, hogy Magyarország területe mindig is az áramlások, találkozások és keveredések földje volt. A hunok, germánok, alánok és más népek mind otthagyták nyomaikat, sokszor szó szerint a csontokban – teszik hozzá.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×