Infostart.hu
eur:
373.23
usd:
340.08
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
fejfájás vérnyomás hőingadozás hőingás fáradtság kimerültség kiégés
Nyitókép: Jamie Grill/Getty Images

Egyetlen magyar térség úszhatja meg a kínzó hőingadozásokat – térkép

A jelentős napon belüli hőingás megviseli a szervezetet, fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén. Ártalmas az olyan kritikus infrastruktúrák működésére, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. A hatások súlyosabban érintik a szegényebb rétegeket és egyes népcsoportokat, továbbá a városi lakosságot, akik egyébként is jobban szenvednek a hőhullámoktól – olvasható az ELTE kutatóinak vizsgálatában, amellyel feltérképezték, mely országrészeknek kell a leginkább küzdeniük a nagy napi hőingadozással.

A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket és elektromos hálózatainkat próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.

Szabó Péter és Pongrácz Rita olyan gyors, három órán belüli melegedéseket és hűléseket vizsgált, ahol a hőmérsékletváltozás eléri az 5-7, illetve 4-5 Celsius-fokot. Eredményeikből az látszik, hogy az utóbbi ötven évben mind a gyors melegedések, mind a gyors hűlések gyakorisága jelentősen nőtt, különösképp az eleve “szeszélyes” április vált ilyen szempontból még szélsőségesebbé – olvasható a Másfélfok összeállításában.

Másfél fok/ELTE
Másfél fok/ELTE

“A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő” — írják a kutatók. A gyors hűlések tavasszal és ősszel szintén a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösképpen, ha a talaj száraz (amely a globális klímaváltozás miatt egyre gyakoribb). Emellett a másik kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe.

A kutatók megvizsgálták, mire számíthatunk a közeli jövőben, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik. Eredményeik azt mutatják, hogy

  • a tavaszi vagy őszi gyors melegedések száma elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében nő, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk.
  • a gyors hűlések gyakorisága várhatóan szintén emelkedik Budapest térségében, így a főváros különösen kitett lesz ezeknek a változásoknak, de az Alföldön is jelentős növekedés lehet.

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a Balaton vidéke, úgy tűnik, különösen nyugodt marad e nagy változások közepette, így feltehetően az eddigieknél is nagyobb vonzerővel bír majd.

Másfél fok/ELTE
Másfél fok/ELTE

A kutatók nemzetközi tanulmányokra hivatkozva a változások számos hatását leírják, kiemelve, hogy a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6 százalékkal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.

“A döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke” — zárja írását Szabó Péter és Pongrácz Rita.

Címlapról ajánljuk
Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megegyeztek a minimálbérről, íme a számok

Megállapodtak a jövő évi béremelésről a kormány, a munkaadók és a munkavállalók háromoldalú egyeztető ülésén, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) csütörtökön.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Tisza-kormány: fogdában karácsonyozhat Matolcsy György, kiderült a minimálbér összege

Megszünteti a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó autópálya-koncessziót a kormány, jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kabinet ettől a legalább 23 ezer milliárd forintra becsült állami kiadások csökkenését várja, az utak üzemeltetését pedig 2027. április 1-jén a Magyar Közút veszi át. A kormány javaslata szerint 2027. június 1-jétől megszűnhet a dohány-nagykereskedelmi monopólium. Benyújtották az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jogi feltételeit megteremtő törvényjavaslatot is. Megjelent a nyugdíjas SZÉP-kártyáról szóló kormányhatározat, jövő májustól pedig a kórházaknak másik intézményben kell korábbi műtéti időpontot felajánlaniuk, ha ők maguk nem tudják időben elvégezni a beavatkozást. A Külügyminisztérium közben azt vizsgálja, milyen szerepe lehetett az előző kormánynak egy, a Fidesz kampányát segítő feltételezett orosz dezinformációs műveletben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×