Infostart.hu
eur:
373.18
usd:
340.21
bux:
143065.66
2026. november 20. péntek Jolán
fejfájás vérnyomás hőingadozás hőingás fáradtság kimerültség kiégés
Nyitókép: Jamie Grill/Getty Images

Egyetlen magyar térség úszhatja meg a kínzó hőingadozásokat – térkép

A jelentős napon belüli hőingás megviseli a szervezetet, fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén. Ártalmas az olyan kritikus infrastruktúrák működésére, mint a nagyfeszültségű elektromos hálózatok. A hatások súlyosabban érintik a szegényebb rétegeket és egyes népcsoportokat, továbbá a városi lakosságot, akik egyébként is jobban szenvednek a hőhullámoktól – olvasható az ELTE kutatóinak vizsgálatában, amellyel feltérképezték, mely országrészeknek kell a leginkább küzdeniük a nagy napi hőingadozással.

A napon belüli gyors hőingadozások erősebben növelik a halálozás mértékét, mint maguk a szélsőséges hőmérsékleti értékek. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, miként változik e szervezetünket és elektromos hálózatainkat próbára tevő hőmérsékleti változások gyakorisága, és mire számíthatunk a következő években.

Szabó Péter és Pongrácz Rita olyan gyors, három órán belüli melegedéseket és hűléseket vizsgált, ahol a hőmérsékletváltozás eléri az 5-7, illetve 4-5 Celsius-fokot. Eredményeikből az látszik, hogy az utóbbi ötven évben mind a gyors melegedések, mind a gyors hűlések gyakorisága jelentősen nőtt, különösképp az eleve “szeszélyes” április vált ilyen szempontból még szélsőségesebbé – olvasható a Másfélfok összeállításában.

Másfél fok/ELTE
Másfél fok/ELTE

“A március, április, illetve szeptember és október hónapok elemzése alapján ezek a gyors melegedések a klímaátlaghoz képest melegebb periódusokban (amelyből a globális klímaváltozás miatt egyre több van), illetve egy hideg időszakot követő erőteljesebb felmelegedés során fordulnak elő” — írják a kutatók. A gyors hűlések tavasszal és ősszel szintén a meleg anomáliák alatt fordulnak elő, különösképpen, ha a talaj száraz (amely a globális klímaváltozás miatt egyre gyakoribb). Emellett a másik kiváltó ok nyáron jelentkezik, amikor egy-egy hőhullámot követően (lehűléssel járó frontokból vagy zivatarokból) csapadék érkezik térségünkbe.

A kutatók megvizsgálták, mire számíthatunk a közeli jövőben, ha az üvegházhatású gázok jelenlegi kibocsátási trendje 2050-ig folytatódik. Eredményeik azt mutatják, hogy

  • a tavaszi vagy őszi gyors melegedések száma elsősorban a Dunakanyar–Budapest–Tisza-tó térségében nő, ahol a sűrűn lakott övezetek és a turizmus együttese miatt fokozott stresszterhelésre számíthatunk.
  • a gyors hűlések gyakorisága várhatóan szintén emelkedik Budapest térségében, így a főváros különösen kitett lesz ezeknek a változásoknak, de az Alföldön is jelentős növekedés lehet.

Érdekes eredménye a kutatásnak, hogy a Balaton vidéke, úgy tűnik, különösen nyugodt marad e nagy változások közepette, így feltehetően az eddigieknél is nagyobb vonzerővel bír majd.

Másfél fok/ELTE
Másfél fok/ELTE

A kutatók nemzetközi tanulmányokra hivatkozva a változások számos hatását leírják, kiemelve, hogy a jelentős napon belüli hőingás fokozza a halálozási kockázatot, különösen szív- és légzőszervi betegségek esetén, ami plusz terhet róhat az egészségügyi rendszerre. Egy vizsgálat szerint az éghajlati szempontból hozzánk közel álló országokban az elmúlt évtizedekben 4-6 százalékkal nőtt a halálozási kockázat a növekvő napon belüli változékonyság miatt. Ez magasabb érték, mint amit az extrém alacsony vagy magas hőmérsékletek okoznak.

“A döntéshozóknak az alkalmazkodási stratégiák kidolgozásakor a hőhullámok mellett egyre inkább számolniuk kell a gyors napon belül hőingadozások egészségügyi és egyéb közvetett hatásaival is. Mindez egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid és más üvegházhatású gázok antropogén kibocsátásának azonnali, globális csökkentése mindannyiunk érdeke” — zárja írását Szabó Péter és Pongrácz Rita.

Címlapról ajánljuk
Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést
Lesz miről beszélni a jövő héten

Módosító javaslatok százaival szórták meg a 2027-es költségvetést

Közel 250 módosító indítványt nyújtottak be a képviselők a Magyarország 2027-es évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz a csütörtök délutáni határidőig. A kormánypárti képviselők kezdeményezik a Veritas intézet és a Magyarságkutató Intézet támogatásának csökkentését, az ellenzéki képviselők bevezetnék a 40 év feletti kétgyermekes édesanyákra is az adómentességet. A jövő évi költségvetés általános vitáját hétfő és szerda között, harmincórás időkeretben folytatta le a parlament.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Őrült érdeklődés, történelmi rekord - Nagyot emelkedett első tőzsdei napján az Anthropic

Tőzsdetörténelmi nap a mai, itt az Anthropic részvénykibocsátása, a ChatGPT egyik legnagyobb riválisát, a Claude-ot fejlesztő cég minden idők legnagyobb részvénykibocsátását hajtotta végre. A mesterséges intelligencia fejlesztések egyik legfontosabb szereplőjének részvénye iránt akkora volt az érdeklődés, hogy a korábban vártnál jóval több részvényt, és az eredeti ársávnál magasabb áron értékesítettek. Ezzel a nyilvános kibocsátás értéke meghaladja a SpaceX korábbi, 75 milliárd dolláros rekordját is. A részvényekkel elindult a kereskedés, nagy pluszban nyitott az árfolyam. Cikkünkben folyamatosan közvetítjük a mega-IPO-val kapcsolatos eseményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×