Infostart.hu
eur:
385.93
usd:
331.28
bux:
118959.04
2026. január 14. szerda Bódog
Nyitókép: 4iG

Ha beindul a 4iG martonvásári műholdgyára, az iparág fontos szereplője lehet

Évente akár száz nagyobb méretű műhold gyártására is képes lesz a 4iG Csoport REMTECH Űrtechnológiai Központja. A létesítmény bokrétaünnepsége a hét elején volt, a gyártást pedig a tervek szerint 2026-ban kezdhetik majd el Martonvásáron – mondta az InfoRádióban a REMRED Zrt. technológiai igazgatója, Zábori Balázs.

Az ütemtervnek megfelelően halad a Közép-Kelet Európában egyedülálló, magánberuházásban több mint 10 milliárd forintból megvalósuló űrtechnológiai gyártóközpont építése Martonvásáron. A 4iG Csoporthoz tartozó REMRED Zrt. REMTECH névre keresztelt űrközpontját a tervek szerint 2026 második felében adják át, ahol a tesztelést követően a műholdak gyártása is megkezdődhet. A 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. egy teljes űripari ökoszisztémát épít a műholdak gyártásától az adatelemzésig, melyben fontos szerepet játszanak nemzetközi partnerségek is

A hét eleji bokrétaünnepségen jelentették be a REMTECH űripari gyártóközpont szerkezetkész állapotát. Az InfoRádióban Zábori Balázs felidézte, hogy az alapkőletétel tavaly volt, most pedig már áll az épület legmagasabb pontja, ezt követően már a technológiai egységeket építik be, illetve tesztberendezések jönnek, és az épület fokozatosan felkészül a teljes működésre.

Készre 2026 végére jelenthetik a tudományos-technikai beruházást, de negyed-fél évre szükség lesz ahhoz, hogy teljes kapacitással üzemeljen, mivel a gyártási folyamatok kidolgozása és a minősítések megszerzése hoszabb időt igényel, de csak ezek után kezdhet a tényleges gyártásba. Zábori Balázs hangsúlyozta, hogy az űripar az egyik legszigorúbban szabályozott iparág a minőségi kritériumok szempontjából.

Elmondta azt is, hogy a REMTECH-központra elsődlegesen kompetencia-központként tekintenek, nem egyszerű épületre, ahol gyártás zajlik. „Olyan technológiai centrum, ahol a kisműholdas technológiákat – 400 kilogramm alatti eszközöket – fejlesztjük, tervezzük, majd utána meg is tudjuk építeni és a megrendelőink számára átadni” – mondta.

Egy ilyen technológiai központ esetében a megrendelők skálája az igen széles, de számítanak az Európai Űrügynökségre is, amelynek Magyarország a tagja. A piac többi szereplőjétől is várnak megrendelést, úgy látják, rengeteg műholdat bocsátanak folyamatosan pályára magáncégek, akár tízezer számra is; ezeknek egyetlen gátja a gyártási és a felbocsátási kapacitás, de Zábori Balázs szerint mindkét szektor gyors növekedés előtt áll, előbbiben vállalna szerepet a magyar gyár.

Ezeken kívül a kormányzat is rendelhet a gyártótól, mivel a műholdas technológiák „kettős felhasználásúak”, védelmi célokat is szolgálhatnak.

Hogy évente hány műhold készül majd, az azon is múlik, hogy pontosan mekkorát kell gyártani, de a 400 kilós eszközből évente akár 50-100 is készülhet Martonvásáron, 50-150 kilós műholdakból akár ennél több is.

Műholdakat elsősorban Föld-megfigyelésre alkalmaznak, főként agrár- és katonai célokra, de vannak kommunikációs kisműholdak is, amelyek a műsorszórást vagy az internetezést biztosítják – nem beszélve a kísérletező műholdakról, amelyek tudományos kutatások céljából kerülnek a világűrbe.

A beruházás teljes költsége nagyságrendileg tízmilliárd forint, de pontos számot csak a beruházás végén tudnak majd mondani.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×