eur:
410.47
usd:
385.39
bux:
76890.1
2024. november 11. hétfő Márton
Hajó készül kikötni a balatonfenyvesi kikötőben a vihar előtt 2020. július 21-én este.
Nyitókép: MTI/Varga György

Egyre sósabb a Balaton, de a szakértő szerint még "semmi dráma"

Egy friss kutatás szerint jelentősen emelkedett a sótartalom a Balatonban. Ennek okairól és veszélyeiről kérdeztük Vörös Lajos professor emeritust.

Egyre sósabb a Balaton vize – állapítja meg a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság és az Országos Vízügyi Főigazgatóság közös tanulmánya. A Balaton egészen az 1980-as évek elejéig édesvizű tó volt, ma már azonban édes-sós átmeneti vizű. Az összes ionkoncentráció a korábbi 450 mg/l értékről napjainkra 620-690 körülire nőtt.

A Balaton vízminőségét már a XIX. század végétől mérik, így a sótartalmát és a sóösszetételét is. "Nagyon jól látszik, hogy az 1970-es évek közepétől évről évre szabályosan nő a sótartalom, szinte lineáris rendje van ennek, aminek az oka eléggé összetett, nem is világos eléggé, hogy ki a fő ludas ebben a folyamatban. Következő kutatási lépcső, hogy kielemezzük az okokat" – mondta az InfoRádió megkeresésére Vörös Lajos professor emeritus.

Azt azonban kizárta, hogy kommunális vagy ipari szennyezés okozza a sótartalom változását a Balatonban, szerinte elsősorban a csapadék a felelős.

"Esik az eső, és kiold valamit az épületek anyagából, a cserépből, a térkövekből, az utak burkolatából, és ez belekerül a patakokba, folyókba, aztán a Balatonba. Északi országokban nagyon egyszerű, mert ott sózzák az utakat, és az utak sózásától lesznek a vizek sósak. Nálunk gyakorlatilag már nincs tél, ettől tehát teljesen független a sótartalom növekedése, viszont az oldott sók a beépített területekről az esővel érkeznek; korrodálódnak az épületek, építmények" – ecsetelte.

Egy példát is mondott: 1927-ben a Balaton vízgyűjtőjén a beépített területek aránya alig volt több mint egy százalék, most hat. Egy másik forrás lehet, amit még nem számoltak ki, hogy egyre több a háztartásokban a mosogatógép, ezekben sót használnak, ami szintén bejut a szennyvízbe, a szennyvíztisztítás során is benne marad, ez is bekerül előbb-utóbb a Balatonba.

Vörös Lajos ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Balaton élővilága körül még sincs "semmi dráma".

"Egyelőre olyan mikroorganizmusok jelentek meg vagy szorultak vissza, amit még a vizet használó ember nem vesz észre, és ez még egy darabig így is lesz. Azt tudni kell, hogy a Balaton vizét isszuk is. Az ivóvízkivételt nem veszélyezteti ez a sónövekedés, mert például a kloridionnak az egészségügyi határértéke az ivóvízben 250 mg/l, a Balatonban még csak 50.

Az élővilág meg alkalmazkodik hozzá.

Lehet, hogy pár év múlva majd egy másfajta vízibolha lesz a tóban, de ez nem érinti a balatoni turizmust" – mondta a szakember, és jelezte, azt szerinte "az unokáink sem fogják megérni", hogy a Balaton olyan sós legyen, mint egy tenger, "de térjünk vissza erre 50 év múlva".

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Stumpf István: Donald Trumpnak világos elképzelése van arról, hogy az első 180 napban mit akar csinálni

Stumpf István: Donald Trumpnak világos elképzelése van arról, hogy az első 180 napban mit akar csinálni

Orbán Viktor kockáztatott azzal, hogy folyamatosan amellett érvelt, hogy jót tenne a világnak, ha Donald Trump nyerne, és ez bejött – mondta Stumpf István az InfoRádió Aréna című műsorában. A korábbi kancelláriaminiszter, alkotmánybíró, az NKE John Lukacs Amerika Kutatóintézetének emeritus kutatója, a kormány stratégiai tanácsadó testületének tagja beszélt az új amerikai elnök programjáról, a rá váró legnagyobb kihívásokról és Európa átalakuló szerepéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.12. kedd, 18:00
Gulyás Balázs
a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×