Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.85
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Dice snake (Natrix tessellata)
Nyitókép: Getty Images/mauribo

Fény derült a rémisztő hüllő balatoni titkára

Magyar kutatók megtalálták az okát, hogy miért él egyre több példány a hüllőből a Balaton partvidékén.

Az emberi tevékenységek miatt csökken a biodiverzitás, mégis vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak - írja a sokszinuvidek.24.hu a kutatók beszámolója nyomán.

A növekvő emberi populáció az urbanizált területek növekedését jelenti, ami a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket kínál. A HUN-REN BLKI kutatói szerint

a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, így a hőmérséklet-változásra, táplálékforrásra.

Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója közölte, a tanulmányban elemezték, hogy az ember és az intenzív városiasodás milyen hatással van a kockás siklók egyedszámára a Balaton partvidékén. Munkájuk során a siklók egyedszámát figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és keresték az összefüggéseket a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.

Összesen 25 helyszínen jelöltek ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a partvonalon, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.

Kiderült, hogy a városi területek mérete, az úthálózat, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.

A tudósok úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek, például a bazalt hullámtörők között biztonságosabb helyeket találnak a kígyók a ragadozók elől, miközben több és jobb táplálékhoz jutnak, ami pozitívan hat a túlélésükre és a szaporodásukra.

Egy korábbi tanulmány viszont arra mutatott rá, hogy minél nagyobb egy tópart kikötő, annál rosszabb állapotban vannak, az ottani egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy ahol több a hajó és a turista, ott nagyobb a szennyezés és több a zavaró tényező is. Vagyis a városias környezet negatívan is hat a siklók egyedfejlődésére és kondíciójára, ami a populáció állapotromlásához vezethet.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×