Infostart.hu
eur:
386.95
usd:
328.95
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dice snake (Natrix tessellata)
Nyitókép: Getty Images/mauribo

Fény derült a rémisztő hüllő balatoni titkára

Magyar kutatók megtalálták az okát, hogy miért él egyre több példány a hüllőből a Balaton partvidékén.

Az emberi tevékenységek miatt csökken a biodiverzitás, mégis vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak - írja a sokszinuvidek.24.hu a kutatók beszámolója nyomán.

A növekvő emberi populáció az urbanizált területek növekedését jelenti, ami a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket kínál. A HUN-REN BLKI kutatói szerint

a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, így a hőmérséklet-változásra, táplálékforrásra.

Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója közölte, a tanulmányban elemezték, hogy az ember és az intenzív városiasodás milyen hatással van a kockás siklók egyedszámára a Balaton partvidékén. Munkájuk során a siklók egyedszámát figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és keresték az összefüggéseket a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.

Összesen 25 helyszínen jelöltek ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a partvonalon, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.

Kiderült, hogy a városi területek mérete, az úthálózat, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.

A tudósok úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek, például a bazalt hullámtörők között biztonságosabb helyeket találnak a kígyók a ragadozók elől, miközben több és jobb táplálékhoz jutnak, ami pozitívan hat a túlélésükre és a szaporodásukra.

Egy korábbi tanulmány viszont arra mutatott rá, hogy minél nagyobb egy tópart kikötő, annál rosszabb állapotban vannak, az ottani egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy ahol több a hajó és a turista, ott nagyobb a szennyezés és több a zavaró tényező is. Vagyis a városias környezet negatívan is hat a siklók egyedfejlődésére és kondíciójára, ami a populáció állapotromlásához vezethet.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

Évezredes titkok a modern luxus árnyékában: így változik meg örökre a legendás ókori főváros sorsa

2025-ben az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation – APEC) csúcstalálkozóját Kjongdzsuban tartották, ez a név csak a legelszántabb történelem vagy földrajz iránt érdeklődő közönség számára lehet ismerős Magyarországon. A település pedig egykoron az ókor egyik legnagyobb királyságának volt a fővárosa, ahol máig szinte „szabadtéri múzeumként” sorjáznak az egykori emlékek. A modern idegenforgalmi kihívások ugyanakkor dilemmával szembesítik a várost, hogy megőrizze a karakterét a jövőben is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×