Az emberi tevékenységek miatt csökken a biodiverzitás, mégis vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockássikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak - írja a sokszinuvidek.24.hu a kutatók beszámolója nyomán.
A növekvő emberi populáció az urbanizált területek növekedését jelenti, ami a növény- és állatvilág számára ismeretlen, új élőhelyeket kínál. A HUN-REN BLKI kutatói szerint
a hüllők hanyatlásának globális trendje miatt sürgősen meg kell vizsgálni a rájuk ható tényezőket, hiszen a változó testhőmérsékletű élőlények rendkívül érzékenyek a környezeti változásokra, így a hőmérséklet-változásra, táplálékforrásra.
Mészáros Boglárka, a BLKI kutatója közölte, a tanulmányban elemezték, hogy az ember és az intenzív városiasodás milyen hatással van a kockás siklók egyedszámára a Balaton partvidékén. Munkájuk során a siklók egyedszámát figyelték a tó mesterséges partszakaszain, és keresték az összefüggéseket a városiasodás különböző aspektusaival táj- és lokális szinten.
Összesen 25 helyszínen jelöltek ki 250 méter hosszú mintavételi helyeket a partvonalon, kikötőkben és sétányokon. Azt is vizsgálták, hogy a tavat körülölelő főutak (7-es és 71-es út) közelsége és a városok mérete milyen hatással van a siklók egyedszámára.
Kiderült, hogy a városi területek mérete, az úthálózat, a főutak közelsége és a mesterséges kőszórás területe miatt több a kockás sikló a Balaton-parti helyeken.
A tudósok úgy vélik, ennek az lehet az oka, hogy az ember által létrehozott mesterséges felületek, például a bazalt hullámtörők között biztonságosabb helyeket találnak a kígyók a ragadozók elől, miközben több és jobb táplálékhoz jutnak, ami pozitívan hat a túlélésükre és a szaporodásukra.
Egy korábbi tanulmány viszont arra mutatott rá, hogy minél nagyobb egy tópart kikötő, annál rosszabb állapotban vannak, az ottani egyedek. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy ahol több a hajó és a turista, ott nagyobb a szennyezés és több a zavaró tényező is. Vagyis a városias környezet negatívan is hat a siklók egyedfejlődésére és kondíciójára, ami a populáció állapotromlásához vezethet.