Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
305.41
bux:
135502.24
2026. június 12. péntek Villő
Nyitókép: Unsplash

Tönkremehet a talajvíz az évszázad végére, százmilliók maradhatnak nélküle

Német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2100-ra akár több mint félmilliárd ember élhet olyan területen, ahol a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem öntözésre nem lesz alkalmas.

A Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) kutatói úgy számolnak, a következő évszázad elejére 588 millió ember élhet majd olyan helyen, ahol a talajvíz túlságosan meleg lesz ahhoz, hogy az iható legyen - írja a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány nyomán a hvg.hu. A tudósok szerint a talajvíz átlagos hőmérséklete addigra 3,5 °C-szal lesz magasabb, így a világ számos pontján meghaladja az ivóvízzel kapcsolatban meghatározott küszöbértéket.

Mint írják, a felszín alatti vizek létfontosságúak a földi élet szempontjából, mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy miként reagálnak az éghajlatváltozásra. Az viszont biztos, hogy

ahogy egyre melegebbé válik a bolygó, úgy fognak hőelnyelőként működni, és ezáltal válnak maguk is egyre melegebbé.

Ebből kiindulva modellezték a kutatók, hogy hogyan folytatódik majd a tendencia a következő 75 évben. Különböző forgatókönyveket vettek alapul, például az alapján, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legoptimistább végkifejletben is 2,1 °C-os hőmérsékletemelkedéssel lehet számolni, legrosszabb esetben pedig az említett 3,5 °C-ossal.

A KIT tudósa, Susanne Benz szerint azokon a helyeken lehet a legnagyobb melegedésre számítani, ahol a legnagyobb a légköri felmelegedés és a talajvíz is a felszín közelében található. Ez milliók számára jelenti azt, hogy ihatatlanná válik a talajvíz. Ebben az esetben csak akkor válik ismét fogyaszthatóvá, ha előtte felforralják. Jelenleg körülbelül 30 millió ember él olyan helyen, ahol a talajvíz hőmérséklete már most is valamivel magasabb a küszöbértéknél.

A kalkuláció arra is kiterjedt, hogy a probléma hány embert érinthet:

a legjobb esetben 2100-ra 59 millió ember lesz érintett, a legrosszabb forgatókönyv esetén viszont akár 588 millió lélek is talajvíz nélkül maradhat.

A problémát az okozza, hogy a víz hőmérséklete befolyásolja a talajban végbemenő biokémiai folyamatokat, amik hatással vannak a vízminőségre. Susanne Benz szerint bizonyos körülmények között a hőmérséklet-emelkedés olyan káros anyagok koncentrálódásához vezet, mint az arzén vagy a mangán. Ezek magasabb koncentrációban károsítják az emberi egészséget, ha a talajvizet ivóvízként fogyasztják.

Ráadásul a melegebb víz elősegíti az olyan kórokozók szaporodását is, mint a Legionella spp, és hatássla van az ökoszisztémára, a biológiai diverzitásra, illetve a szén- és tápanyagciklusokra. Magyarán a talaj egyre kevésbé lesz életképes, a vizet pedig öntözésre sem igen lehet majd használni.

Címlapról ajánljuk
Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Belharcok és stratégiai nyitás a felvidéki magyar politikában

Újabb belső konfliktus került felszínre a szlovákiai magyar politikát képviselő Magyar Szövetségben. A Gubík László vezette párt országos alelnöke, Őry Péter június elején lemondott valamennyi országos és járási tisztségéről, bár a pártból nem lépett ki. A döntés hátterében elsősorban az őszi önkormányzati és megyei választások előkészítése, valamint a jelöltállítás körüli viták állnak.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×