Infostart.hu
eur:
384.3
usd:
326.91
bux:
0
2026. január 2. péntek Ábel
Nyitókép: Unsplash

Tönkremehet a talajvíz az évszázad végére, százmilliók maradhatnak nélküle

Német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2100-ra akár több mint félmilliárd ember élhet olyan területen, ahol a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem öntözésre nem lesz alkalmas.

A Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) kutatói úgy számolnak, a következő évszázad elejére 588 millió ember élhet majd olyan helyen, ahol a talajvíz túlságosan meleg lesz ahhoz, hogy az iható legyen - írja a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány nyomán a hvg.hu. A tudósok szerint a talajvíz átlagos hőmérséklete addigra 3,5 °C-szal lesz magasabb, így a világ számos pontján meghaladja az ivóvízzel kapcsolatban meghatározott küszöbértéket.

Mint írják, a felszín alatti vizek létfontosságúak a földi élet szempontjából, mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy miként reagálnak az éghajlatváltozásra. Az viszont biztos, hogy

ahogy egyre melegebbé válik a bolygó, úgy fognak hőelnyelőként működni, és ezáltal válnak maguk is egyre melegebbé.

Ebből kiindulva modellezték a kutatók, hogy hogyan folytatódik majd a tendencia a következő 75 évben. Különböző forgatókönyveket vettek alapul, például az alapján, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legoptimistább végkifejletben is 2,1 °C-os hőmérsékletemelkedéssel lehet számolni, legrosszabb esetben pedig az említett 3,5 °C-ossal.

A KIT tudósa, Susanne Benz szerint azokon a helyeken lehet a legnagyobb melegedésre számítani, ahol a legnagyobb a légköri felmelegedés és a talajvíz is a felszín közelében található. Ez milliók számára jelenti azt, hogy ihatatlanná válik a talajvíz. Ebben az esetben csak akkor válik ismét fogyaszthatóvá, ha előtte felforralják. Jelenleg körülbelül 30 millió ember él olyan helyen, ahol a talajvíz hőmérséklete már most is valamivel magasabb a küszöbértéknél.

A kalkuláció arra is kiterjedt, hogy a probléma hány embert érinthet:

a legjobb esetben 2100-ra 59 millió ember lesz érintett, a legrosszabb forgatókönyv esetén viszont akár 588 millió lélek is talajvíz nélkül maradhat.

A problémát az okozza, hogy a víz hőmérséklete befolyásolja a talajban végbemenő biokémiai folyamatokat, amik hatással vannak a vízminőségre. Susanne Benz szerint bizonyos körülmények között a hőmérséklet-emelkedés olyan káros anyagok koncentrálódásához vezet, mint az arzén vagy a mangán. Ezek magasabb koncentrációban károsítják az emberi egészséget, ha a talajvizet ivóvízként fogyasztják.

Ráadásul a melegebb víz elősegíti az olyan kórokozók szaporodását is, mint a Legionella spp, és hatássla van az ökoszisztémára, a biológiai diverzitásra, illetve a szén- és tápanyagciklusokra. Magyarán a talaj egyre kevésbé lesz életképes, a vizet pedig öntözésre sem igen lehet majd használni.

Címlapról ajánljuk
A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőkebefektetők már csak az AI-sztorikban látják a potenciált

A kockázati tőke logikája látványosan elmozdult az AI megjelenésével. Az a növekedési tempó, ami néhány éve még kiemelkedőnek számított, ma sok befektető számára már nem elég izgalmas. Berecz Krisztián, a Captivate alapítója szerint a VC-k egyre inkább azokra a történetekre vadásznak, ahol akár tíz- vagy százszoros skálázás is elképzelhető rövid idő alatt. Ez azonban azt is jelenti, hogy rengeteg „jó, de nem elég AI-s” cég könnyen a partvonalon találhatja magát. Míg korábban százfős szervezetek kellettek egy bizonyos bevételi szinthez, ma már néhány tucat emberrel is globális cégek épülnek. Ez a hatékonyság azonban együtt jár azzal is, hogy sokkal gyorsabban jelennek meg új versenytársak, akár egyik napról a másikra. A Portfolio Checklist ünnepi különkiadásában azt jártuk körül, hogyan változik a startupverseny, és mit jelent mindez a hosszú távú növekedési stratégiák szempontjából.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×