Infostart.hu
eur:
366.95
usd:
327.46
bux:
142251.07
2026. október 26. hétfő Dömötör
Nyitókép: Unsplash

Tönkremehet a talajvíz az évszázad végére, százmilliók maradhatnak nélküle

Német kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy 2100-ra akár több mint félmilliárd ember élhet olyan területen, ahol a talajvíz sem emberi fogyasztásra, sem öntözésre nem lesz alkalmas.

A Karlsruhei Műszaki Egyetem (KIT) kutatói úgy számolnak, a következő évszázad elejére 588 millió ember élhet majd olyan helyen, ahol a talajvíz túlságosan meleg lesz ahhoz, hogy az iható legyen - írja a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmány nyomán a hvg.hu. A tudósok szerint a talajvíz átlagos hőmérséklete addigra 3,5 °C-szal lesz magasabb, így a világ számos pontján meghaladja az ivóvízzel kapcsolatban meghatározott küszöbértéket.

Mint írják, a felszín alatti vizek létfontosságúak a földi élet szempontjából, mégis viszonylag keveset tudunk arról, hogy miként reagálnak az éghajlatváltozásra. Az viszont biztos, hogy

ahogy egyre melegebbé válik a bolygó, úgy fognak hőelnyelőként működni, és ezáltal válnak maguk is egyre melegebbé.

Ebből kiindulva modellezték a kutatók, hogy hogyan folytatódik majd a tendencia a következő 75 évben. Különböző forgatókönyveket vettek alapul, például az alapján, hogy mennyi üvegházhatású gáz kerül a légkörbe, és arra a megállapításra jutottak, hogy a legoptimistább végkifejletben is 2,1 °C-os hőmérsékletemelkedéssel lehet számolni, legrosszabb esetben pedig az említett 3,5 °C-ossal.

A KIT tudósa, Susanne Benz szerint azokon a helyeken lehet a legnagyobb melegedésre számítani, ahol a legnagyobb a légköri felmelegedés és a talajvíz is a felszín közelében található. Ez milliók számára jelenti azt, hogy ihatatlanná válik a talajvíz. Ebben az esetben csak akkor válik ismét fogyaszthatóvá, ha előtte felforralják. Jelenleg körülbelül 30 millió ember él olyan helyen, ahol a talajvíz hőmérséklete már most is valamivel magasabb a küszöbértéknél.

A kalkuláció arra is kiterjedt, hogy a probléma hány embert érinthet:

a legjobb esetben 2100-ra 59 millió ember lesz érintett, a legrosszabb forgatókönyv esetén viszont akár 588 millió lélek is talajvíz nélkül maradhat.

A problémát az okozza, hogy a víz hőmérséklete befolyásolja a talajban végbemenő biokémiai folyamatokat, amik hatással vannak a vízminőségre. Susanne Benz szerint bizonyos körülmények között a hőmérséklet-emelkedés olyan káros anyagok koncentrálódásához vezet, mint az arzén vagy a mangán. Ezek magasabb koncentrációban károsítják az emberi egészséget, ha a talajvizet ivóvízként fogyasztják.

Ráadásul a melegebb víz elősegíti az olyan kórokozók szaporodását is, mint a Legionella spp, és hatássla van az ökoszisztémára, a biológiai diverzitásra, illetve a szén- és tápanyagciklusokra. Magyarán a talaj egyre kevésbé lesz életképes, a vizet pedig öntözésre sem igen lehet majd használni.

Címlapról ajánljuk
Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Bódis Gábor: Szerbiában a következő 72 óra lesz a legfontosabb, főleg a maffia és a titkosszolgálat miatt

Hatalomváltás lesz Szerbiában, miután az Egyetemista Lista legyőzte Aleksandar Vucic választási szövetségét, pártját. Az új kormányra nehéz feladatok várnak, többek között az, hogy a titkosszolgálatot megtisztítsa a szervezetbe beépült maffiatagoktól – mondta az InfoRádióban Bódis Gábor Balkán-szakértő, részletezve, kik a választáson nyertes erők és hogy milyen viszonyban van és lehet később Szerbia az EU-val és Magyarországgal.
A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

A horvát jegybank alelnöke az euróbevezetésről: „Magyarország már nyitott ajtón kopogtat, de így is hosszú lesz az út”

Horvátország számára jó döntés volt az euró bevezetése, mivel alacsonyabb kamatokat, kockázatokat és nagyobb stabilitást hozott az országba - mondja Michael Faulend, a Horvát Nemzeti Bank alelnöke, aki a Portfolio Back to Europe konferenciáján adott interjút. A folyamat ugyanakkor még viszonylagos gördülékenysége ellenére is nagyjából hat évig tartott, közben pedig az euróövezeti adósságválság keserű tapasztalatai, valamint különböző világgazdasági sokkok is nehezítették a felkészülést. A horvát jegybank alelnöke az interjúban arról is beszélt, hogy Magyarországnak nem egyszerűen a gyors felkészülésre kell koncentrálnia, hanem arra, hogy egyszerre csökkentse a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságokat, strukturálja jól a folyamatokat, és erős koordinációt teremtsen a jegybank, a pénzügyminisztérium, a kormány, valamint az európai intézmények között. A horvát jegybankár szerint az euróbevezetés célja erős gazdaságpolitikai horgony lehet, de csak akkor, ha a döntéshozók valóban készek fegyelmezett költségvetési és strukturális politikát folytatni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×