eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 21. vasárnap Konrád
Nyitókép: Pixabay

Leszámolhat-e az újságírással a mesterséges intelligencia?

Egyes vélemények szerint a mesterséges intelligencia alapjaiban változtathatja meg a médiát és az újságírást, médiafogyasztást.

A lemorzsolódás már elindult, csak 2024 januárjában több mint 500 újságírót bocsátottak el az Egyesült Államokban, tavaly pedig 3000-nél is többet. De Európában sincsenek biztonságban, a német Bild is több száz dolgozóját tervezi elküldeni, miután beveszi a lapkészítésbe a mesterséges intelligenciát - írja az Index.

Jim Albrecht, a Google hírökoszisztéma-termékek részlegének volt igazgatója a The Washington Post véleményrovatában úgy fogalmazott, hogy az MI egy igazi "farkas", ami az újságírásra alapuló üzleti modellt is veszélyezteti.

"Belépünk egy olyan új világba, amelyben a platformoknak egyáltalán nem kell híroldalakra hivatkozniuk, a robotok ugyanis már a mostani technológiai szinten is egyszerűen átvehetik és átfogalmazhatják a híreket, és saját termékeikben közzétehetik" - írta az egykori igazgató.

Mint írják,

a chatbotokat egyaránt lehet használni hírkeresésre és hírszerkesztésre, de nem elképzelhetetlen, hogy az olvasók a közeljövőben egyre ritkábban fogják felkeresni a hagyományos hírportálokat.

A Google fél éve mutatta be hírgenerátorát, a Genesist, ami egy olyan mesterséges intelligencia-eszköz, ami híreket készíthet az olyan nagy lapoknak, mint a New York Times, a The Washington Post vagy a The Wall Street Journal.

"Amíg a médiaipar és a kiadók a keresési helyezésekért veszekedtek, a nagy nyelvi modellek őrjöngő tempóban haladtak előre, némán" - mondta Jim Albrecht. Úgy véli, a médiaipar jelenlegi bevételi modellje nem csupán felborulhat, hanem össze is dőlhet.

A lap leszögezi, hogy a nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciák, bár lenyűgözőek lehetnek, és meggyőzően képesek fogalmazni, beszélgetni, valójában nem is értik, mit is beszélnek, csupán azon szövegek alapján generálnak válaszokat, amelyekhez a világhálón és nyílt adatbázisokban hozzáférnek. Vagyis emberi értelemben nem intuitívak és nem kreatívak, nincsenek szándékaik sem.

Viszont a létrehozott szövegek egyediek, a szövegeket nem másolják, hanem valósínűségeket állítanak fel és azt figyelik, mekkora az esélye egy-egy szósorozatnak. Azaz plágiumnak sem nevezhető amit csinálnak, lévén az tudatos tevékenység, a robotoknak viszont nincs tudatuk.

Ám hiába fejlettek a chatbotok jelenlegi formájukban, egyelőre még távol vannak attól, hogy megbízhatóan pontos és hiteles híreket és információkat közöljenek.

Hiszen képesek híreket meg- és átfogalmazni, de nem tudják megítélni a források hitelességét, valódiságát, ehhez ugyanis kritikus gondolkodásra és értelmezőképességre van szükség. A mesterséges intelligencia nem képes különbséget tenni a jóhiszemű és a megtévesztő információk között, vagyis a kiegyensúlyozott és megbízható tájékoztatáshoz még szükség van újságírókra.

A lap a ChatGPT-t is megkérdezte arról, hogy veszélyezteti-e az újságírást. A robot azt válaszolta: "Nem feltétlenül kell aggódniuk az újságíróknak azért, hogy teljesen kiszorítja őket a mesterséges intelligencia". Az emberi írók olyan elemeket adhatnak a szövegeikhez, amelyeket a gépi intelligencia nem tud, például érzelmi összetevőket, egyedi hangot, vagy humort. Emellett sok esetben az emberi írók kreativitásukkal, olyan tartalmakat hozhatnak létre, amelyeket egy gép nem tudna megalkotni.

Megerősítette, hogy a ChatGPT önmagában nem képes megítélni egy forrás hitelességét vagy megbízhatóságát.

Olyan információkat ad vissza, amelyek tanulása során talált mintákból és kapcsolatokból származnak.

Ha például a ChatGPT egy megbízható tudományos cikkből idéz, akkor az információ is valószínűleg megbízható lesz. Azonban ha egy véleményre vagy nem megerősített állításra támaszkodik, akkor már nem biztos. Az információk megbízhatósága mindig a felhasznált forrás minőségétől függ. A felhasználóknak ezért mindig érdemes kritikusan megközelíteni a robot nyújtotta információkat, és szükség esetén más forrásokból is ellenőrizni azokat – fogalmazott. Azt azonban elismerte, hogy valóban hatással lehet az újságírói szakmára, de nem feltétlenül veszélyezteti azt teljesen.

Vannak viszont dolgok, amikben segítheti is akár a munkát az MI:

  • nagy mennyiségű adat begyűjthető és elemeztethető vele,
  • segíthetnek a tartalomgyártásban is, például összefoglalók írásában,
  • de a robot segíthet személyre szabott tartalom létrehozásában és ajánlásában is, így az jobban illeszkedik az egyes olvasók, nézők igényeihez.

A lap azt írja, a ChatGPT arra is biztat, hogy alkalmazkodjunk a változó környezethez és fejlesszük az MI és az automatizáció használatához szükséges készségeinket. Felhívta rá a figyelmet, hogy az emberi kreativitás és érzékenység, az emberi kontextus megértése olyan területek, amelyeken az emberek továbbra is kiemelkedhetnek és értéket teremthetnek a médiaiparban.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×