eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Pxhere

Bíró Tibor: vissza kellene tudni váltani a műanyag palackokat

Vizeink szennyezését akkor tudjuk hatékonyan megelőzni, ha a körforgásos gazdaság jól működik – mondta az InfoRádióban Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja.

Ha vízminőség és a körforgásos gazdaság kapcsolatrendszerét vizsgáljuk, a legfontosabb tény, hogy a vizeink szennyezését akkor tudjuk hatékonyan megelőzni, ha a körforgásos gazdaság jól működik, vagyis ha a szennyezésmegelőzésre koncentrálunk; nem keletkezik hulladék.

"Azokat az anyagokat, amelyeket elhasználunk és hulladéknak gondolunk, újrahasznosítjuk. Ha ezekből az anyagokból nem lesz hulladék, nagy valószínűséggel nem fogják a felszíni vagy felszín alatti vizeinket szennyezni. Ugyanez igaz a szennyvízre: ha az abban lévő szennyezőanyagokat újrahasznosítjuk, a vizet pedig olyan mértékben tisztítjuk, hogy az újra használható, akkor a vizeink nem szennyeződnek el" – mondta az InfoRádióban Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja.

Szerinte Magyarország nem áll rosszabbul, mint a térség országai, Dél-Európánál jobban is állunk, az egyszer használatos zacskók betiltása és más intézkedés már megtörtént, ami jó irányba mutat, ugyanakkor a PET-palackok ügyében volna mit tenni; a folyamat viszont már elkezdődött, a következő lépés az lenne, hogy hulladékhegyek egyáltalán ne keletkezzenek, akár PET-palack se.

Ami viszont még fontos összetevője Magyarország tisztaságának, az a "felvízi országok" – például Szlovákia, Ukrajna, Románia – szennyezőanyag-kibocsátása, ami miatt a Tisza vízgyűjtője "kényes üzem".

A PET-palackokra visszatérve elmondta, először is olyan visszaváltási díjat kell kitűzni, hogy megérje visszavinni a palackokat. Ehhez viszont Bíró Tibor szerint olyan palackgyártási technológia kell, hogy ezeket az "üvegeket" érdemben újra lehessen használni.

És fontos összetevő a tudatosság is. "Ha több generáció úgy nevelkedik, hogy a PET-palacktól mentesítse magát, akkor biztos, hogy jó úton haladunk. Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés rengeteget fejlődött, bizakodó vagyok" – mondta.

Bíró Tibor szerint nem mindig mondhatjuk el, hogy élő vizeink jó ökológiai állapotban vannak.

"Ismerjük a Balaton algavirágzási problémáját, ami az iszap foszfortartalmának felszabadulásából származik.

A felszín alatti vizeink is sérülékenyek. A készlet kiváló, de ezen vizek minőségét hosszú távon is meg kell védeni: a fölöttük lévő talaj és vizek minőségére kell vigyázni, a szennyezést megszüntetni" – húzta alá.

A hullámtereken, lefűzött holtágakban gyakori a vízminőségi probléma, ennek okai elsősorban az egyre gyakoribbá váló kisvizes időszakok, megszűnik a vizes élőhelyek vízutánpótlása.

Bíró Tibor megjegyezte, akkor lesz a körforgásos gazdálkodás fenntarthatóbb a gazdaság számára, ha az jövedelmezőbb a nem körforgásosnál.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×