eur:
394.24
usd:
369.61
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Mature male hand  pouring a glass of water from tap in the kitchen sink
Nyitókép: vitapix/Getty Images

Egyre aggasztóbb a vízhiány világszerte – „tudatbeli átformálás” nélkül nehéz lesz

2050-re megduplázódik azoknak a városlakóknak a száma, akik számára nem lesz elérhető biztonságos minőségű víz, a vízigény pedig világszinten 80 százalékkal nő majd. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja azt mondta az InfoRádióban, hogy a fejlett társadalmakban is azonnali szemléletváltásra lenne szükség a gondosabb vízfelhasználás érdekében.

Az ENSZ idei vízügyi fejlesztési jelentésében a többi között arról is beszámolt, hogy napjainkban csaknem egymilliárdan küzdenek vízhiánnyal a világ városaiban, és az előrejelzések szerint ez a szám duplázódhat meg 2050-re, elérve az 1,7–2,4 milliárdot. A tanulmány alapján jelenleg 2-3 milliárd ember érzékel évente legalább egy hónapig vízhiányt, 3,6 milliárd embernek pedig nincs hozzáférése a biztonságos higiéniához.

A vízfelhasználás az elmúlt negyven évben körülbelül egy százalékkal nőtt világszerte, ez a tendencia a népességnövekedés és a fejlődés hatására várhatóan nem változik majd. Az ENSZ tavasszal kiadott jelentéséből az is kiderült, hogy

világszerte az emberek 26 százalékának nincs tiszta ivóvize, a lakosság 46 százalékának pedig nincs hozzáférése WC-hez.

Bíró Tibor azt mondta az InfoRádióban: az elmúlt 20-40 évben a városokban élők arányának folyamatos emelkedése mellett annyira megnőtt a vízfogyasztás világszerte, hogy az ENSZ prognózisa egyáltalán nem túlzó. Mint fogalmazott, „sajnos ettől akár még rosszabb is lehet a helyzet”. Hozzátette: az is rendkívül sokat ront az összképen, hogy aránytalanul és helytelenül használja fel az emberiség a vízkészleteit. „Önmagában a vízfogyasztás is nő fajlagosan, ez egyrészt köszönhető a növekvő ipari vízfogyasztásnak, másrészt pedig annak is, hogy a mezőgazdaságnak is egyre nagyobb a vízigénye, ami szorosan összefügg a lakosság növekedésével” – magyarázta.

Az általunk felhasznált vízről tudni érdemes, hogy nem tűnik el, hiszen globális értelemben állandóan van a környezetünkben víz. A hiány úgy alakul ki, hogy a víz térbeli és időbeli eloszlása jelentősen megváltozik, illetve közben a minősége is romlik.

„A víz akkor tekinthető megújuló természeti erőforrásnak, ha olyan a minősége, hogy a felhasználása nem korlátozott. Ha elszennyezzük, akkor a legtöbb szóba jöhető célra nem lesz alkalmas”

– fejtegette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának dékánja.

A szennyezéssel folyamatosan csökken az ivóvíz mennyisége, hatására a mezőgazdaságban sem tudják hasznosítani a vizet. Bíró Tibor tájékoztatása szerint számos ázsiai országban már annyira szennyezettek a felszíni vizek, hogy öntözésre sem lehet közvetlenül felhasználni. Jelentős anyagi hozzájárulással és energiabefektetéssel ugyan tisztává tehető a víz, de ezeket a megemelkedett költségeket nem minden nemzet vagy közösség tudja kifizetni. Egy másik probléma, hogy bolygónk felszínén az idő múlásával eltérő lesz a vízeloszlás: bizonyos területeken nagyobb víztöbbletekkel lehet majd számolni, ugyanakkor lesznek olyan területek is a Földön, ahol már jelenleg is komoly vízhiánnyal küzdenek, de később még a mostaninál is rosszabb lesz a helyzet.

Új technológiák, takarékosság, szemléletváltás

Ezeket a folyamatokat a klímaváltozás hatásainak csökkentésével lehetne lelassítani. A szakértő szerint azonban a vízfelhasználás és a hiány tekintetében már olyan előrehaladott állapotot értünk el, hogy elsősorban az adaptációban kellene gondolkodni.

„Meg kell tanulnia az emberiségnek együtt élni a klímaváltozással. Erre kell felkészülni, ehhez pedig nagyon komoly vízalapot és olyan finanszírozási rendszert kell létrehozni, amely képes kezelni a kialakult helyzetet” – tette hozzá.

A világ számos részén vízminőségi problémákkal küzdenek, ami ellen nagyon nehéz hatékonyan fellépni. Bíró Tibor szerint a vízfelhasználás hatékonyságán kellene javítani. Mint mondta, konkrétan arról van szó, hogy fajlagosan kevesebb vizet kellene felhasználni a termelés, valamint a mezőgazdasági termékek előállítása során. Kitért arra is, hogy több fejlődő országban az úgynevezett felületi öntözést alkalmazzák, ami óriási vízpazarlással jár és ezeken a területeken jelentős a szivárgási, valamint a párolgási veszteség is. Ezekben az országokban a szakértő szerint

célszerű lenne átállni a korszerű, víz- és energiatakarékos technológiára.

Bíró Tibor úgy véli, a fejlett társadalmakban is szemléletváltásra lenne szükség. Jobban kellene figyelni a vízhasználatra, így például nem ivóvíz minőségű vizet használni WC-öblítésre vagy mosásra. Szerinte az infrastruktúra fejlesztése mellett elengedhetetlen a „tudatbeli átformálás”, nagyon sok tennivalója van az emberiségnek is annak érdekében, hogy javuljon a helyzet.

Sokan a túlélésért küzdenek, mások nagy üzletet remélnek

Az ENSZ 2023-as vízügyi jelentése tartalmaz olyan vállalásokat, melyek kapcsolódnak ezekhez a törekvésekhez. Bíró Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy Ázsiában és a fejlődő országokban dollármilliárdokat fordítottak vízügyi alapok létrehozására. Ezeket az összegeket kizárólag a tiszta, egészséges ivóvízellátás biztosítására, illetve szanitációra lehet költeni. Ezek az alapok pontosan tudják és felmérték, hogy a következő évtizedek egyik jelentős üzlete lesz ez.

„Ezen invesztíciók, források nélkül nagyon komoly gondokkal néznénk szembe, mert nemcsak a biztonságos, minőségi ivóvízellátás jelent nagy problémát, hanem a szanitáció is. Sőt, majdnem duplaannyian vannak azok a főként városokban élő emberek, akiket érint az, hogy nem megfelelő higiéniás körülmények között élnek” – összegzett Bíró Tibor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×