A szauropodák csoportjába tartozó, több mint 160 millió évvel ezelőtt élt Mamenchisaurus sinocanadorum dinoszaurusz maradványait 1987-ben fedezték fel Kínában.

A kutatók elemzésük során kimutatták, hogy ennek a nagytestű növényevőnek mintegy 15 méter hosszú nyaka lehetett, ami nagyjából hat zsiráfnyaknak felel meg.

Bár az őshüllőnek csak néhány csontja maradt fenn, a közeli rokonaik teljes egészében fellelt csontvázai segítségével a tudósoknak mégis sikerült rekonstruálni, mekkorák lehettek és hogyan nézhettek ki az állatok. Ez alapján a tudomány jelenlegi állása szerint a Mamenchisaurus sinocanadorum a maga 15 méterével tartja a nyakhossz rekordját - jelentette ki Andrew J. Moore paleontológus.

Komputertomográfiai eszközök segítségével azt is megállapították, hogy az óriási állat csigolyái - a kismadarak testfelépítéséhez hasonlóan - üregesek voltak, és ezért négyméteres bordák támasztották a nyakát a stabil tartás érdekében.

A Mamenchisaurus első, részleges fosszilis csontvázát 1952-ben, egy autópálya építése közben fedezték fel, a kínai Szecsuanban. Nevét az ismert kínai őslénykutató, C. C. Young (más néven Yang Zhongjian Jang Csung-csien) alkotta meg, 1954-ben. Az első példány 22 méter hosszú, a nyaka hossza pedig ennek mintegy felét teszi ki, ami kora leghosszabb nyakú állatává tette. 19 csigolyát fedeztek fel (ami szintén rekord) a nyaki bordák mentén. 1972-ben felfedezték a Mamenchisaurus második faját, az M. hochuanensist, melyhez 9,5 méteres nyak tartozott.