Az összefüggés egyszerű: ha kevesebb a beporzó, kevesebb gyümölcs és zöldség terem, az emberek pedig kevésbé lesznek egészségesek – írja a The Guardian cikke.

A termények háromnegyedének beporzásra van szüksége, de számos rovar populációja csökken, ami a terménymennyiségek csökkenésével jár. A gyümölcs- és zöldségfélék, illetve magvak esetében ez 3-5 százalékos csökkenést jelent, az pedig, hogy kevesebbet tudunk fogyasztani ezekből az élelmiszerekből, azzal jár, hogy a halálesetek egy százaléka a beporzók elvesztésének következménye.

A szívbetegségek, a diabétesz, a sztrók és egyes rákfajták előfordulása is csökkenthető egészségesebb táplálkozással. Ez az első olyan tanulmány, amely számszerűsíti, mit veszíthetünk a beporzók egyedszámának csökkenésével.

A kutatók mezőgazdálkodásból származó adatokra, a terméshozam csökkenésére és a táplálkozással kapcsolatos tényekre, valamint számítógépes modellekre alapozva állapították meg a következményeket.

"Ez a kutatás megállapítja, hogy a beporzók elvesztése már most olyan mértékű hatást gyakorol az egészségre, mint például a prosztatarák vagy a kábítószer-használat" – mondta Samuel Myers, a Harvard kutatója, a tanulmány vezetője. Szerencsére van megoldás:

a rovarirtó szerek használatának visszaszorítása révén nő a beporzók száma,

akárcsak attól, ha helyreállítják természetes élőhelyeiket.

A kutatók szerint a beporzóhiány miatt jelenleg a világ teljes gyümölcstermelésének 4,7 százalékát, a zöldségtermelés 3,2 százalékát és a magvak termelésének 4,7 százalékát veszítjük el.

A kutatók szerint

a legkomolyabb hatást a közepes jövedelmű országokban,

például Kínában, Indiában, Oroszországban és Indonéziában lehet tapasztalni, ahol a szívbetegségek, a sztrók és a rákos megbetegedések a rossz táplálkozás, a dohányzás és az alacsony testmozgás miatt már eleve gyakoriak voltak. A gazdag országokban még akkor is több ember engedheti meg magának az egészséges táplálkozást, ha az alacsonyabb termelés miatt az élelmiszerek ára emelkedik, bár ezekben az országokban a szegényebbek még így is kárt szenvednek.

A kutatók szerint becslésük konzervatív, mert a kiesett mikrotápanyagokat vagy a gazdálkodók kiesett jövedelmét nem vették figyelembe.

David Goulson, a Sussexi Egyetem professzora szerint tovább rontja a helyzetet, hogy bizonyos kártevőket elpusztító rovarok egyedszáma is csökken, így azok nagyobb kárt tudnak okoznia a termésben. Az emberek rossz egészsége az egészségügyi ellátórendszerre és a gazdaság egészére is kihat.