Webináriumon válaszolt a legfontosabb Coviddal kapcsolatos kérdésekre Jakab Ferenc virológus, egyetemi tanár, az MTA doktora, a Virológiai Nemzeti Laboratórium vezetője, Szekanecz Zoltán a Debreceni Egyetem ÁOK Reumatológiai Tanszékének vezetője és Kulcsár Andrea oltásspecialista, a Dél-Pesti Centrum Kórház infektológus orvosa. A témákból a napi.hu válogatott:

• Hogy áll a Covid-ellenes orrspray elérhetősége? – Két orrspray-ről van szó, az egyik a magyar-osztrák fejlesztésű, antiallergiás hatású, Magyarországon Allergodil néven, allergiás panaszok ellen régóta kapható, azelasztin-hidrokloridot tartalmazó orrspray. Naponta 2-3-szor lehet az orrba fújni, ha olyan helyen tartózkodtunk, ahol sokan vannak. A másik egy magyar fejlesztésű orrspray, ami jelenleg állatkísérletes szakaszban van, ez áprilisban záródik. Ha pozitív lesz a kísérlet eredménye, kezdődhet a humán vizsgálati fázis. Ez a szer az ötödik hullámban valószínűleg nem játszik szerepet.
• Ha valakinek három oltása van, megfertőződés esetén mi várható? – Általánosságban nem várható súlyos lefolyása. Egyéni szinten sok függ az immunválasztól, az immunrendszer állapotától és az alapbetegségektől, valamint a szedett gyógyszerektől.
• Mikor és kinek javasolt negyedik oltás? – Immunsérültek, immunhiányos emberek, az immunrendszer működését visszafogó kezelésben részesülők számára a harmadik oltás után akár 4 hónappal felvehető a negyedik oltás. A booster beadása után ugyanis 2-3 hónappal feleződik, harmadolódik a mérhető ellenanyagválasz. Akik az alabetegségeik miatt a harmadik oltást megkapták már augusztus körül, azoknak már időszerű a negyedik felvétele. Transzplantáltak, AIDS-betegek, autoimmun betegek számára is javasolt a negyedik dózis. Mindazonáltal statisztikailag igazolt klinikai vizsgálat nincs a negyedik oltás hasznosságáról.
• Az omikron után is várható-e post-Covid tünetegyüttes? – Az omikron is koronavírus, nincs ok feltételezni, hogy utána ne jelentkezhetne post-Covid szindróma.
• Hogy áll az 5 év alattiak Pfizer-oltásának engedélyezése? – Az amerikai gyógyszerhatóság vizsgálja, az eddigi eredmények alapján ugyanolyan hatásos, mint az 5 évesnél idősebb korosztályban. A klinikai felhasználás idejét még nem tudni.
• Gyerekek oltásának mellékhatásairól mit lehet tudni? – Több száz millió beadott mRNS oltás után a szívizomgyulladás 100-nál kevesebb esetben fordult elő, a kórházba kerülők meggyógyultak, maradandó károsodás nem következett be. Modernával történő oltás után valamivel több volt az esetszám, ezért a 12-18 éves korúak oltási programjában ez a vakcina nem szerepel, Németországban pedig 30 év alattiaknak nem javasolják a Modernát. Booster-vakcinánál gyakoribb a mellékhatás, mint az alapoltásnál.
• Covid elleni tabletták mikor jönnek és kiválhatják-e az oltást? – A Covid-elleni tabletták nem váltják ki az oltást. Ezek a fokozottan veszélyeztetettek és nem oltható betegek kezelésére szolgálnak. A Paxlovid és a molnupiravir legkorábban nyáron, de inkább őszre várható.
• Mi a helyzet a nyálkahártya-immunitással, ami csak fertőzés után jön létre? – Rengeteg cikk szól arról, hogy az orrgarat a fő kapu, az orrot ezért mindenképpen védeni kell. Továbbra is nagyon fontos, hogy a maszk az orrot is takarja. Az Allergodil hatóanyaga, az azelasztin is az orrnyálkahártyát célozza. A nazális vakcinák fejlesztése még korai fázisban van. Természetes fertőzés után is kialakul egy nyálkahártyafelszíni immunitás, de ez nem olyan erős, mint az oltás.
• Milyen ellenanyagszint jelent védettséget? – Nincs bizonyíték arra, hogy adott ellenanyagszint egyenlő lenne a védettséggel, az ugyanis nemcsak az ellenanyagszinttől függ. Tesztelni éppen azért nem érdemes, mert a sejtes immunitás is védettséget ad, de az az ellenanyagteszttel nem mutatható ki. A negyedik oltás beadását nem érdemes az ellenanyagszinthez kötni. Egyedül a Sinopharmnál van valami relevanciája, ha ennél a vakcinánál nem mutatható ki megfelelő mennyiségű ellenanyag, akkor nincs védettség.
• Mikor lesz vége a járványnak? – Az átfertőződés és a vakcina kombinációja vezethet el a járvány végéhez. Az átoltatlan afrikai és ázsiai területekről ugyanakkor újabb és újabb variánsok érkezhetnek, amik az átoltottság miatt remélhetőleg egyre kisebb és enyhébb járványokat okozhatnak majd.