A műszaki és informatikai képzési terület népszerűségének további növekedésére számít a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) a jövő ősztől induló képzéstől.

Az intézmény oktatási rektorhelyettese szerint az űripar és az űrtechnológia korábban állami monopólium volt, mára azonban egyre több magánvállalkozás lát benne fantáziát és kihasználható erőforrást.

Az űreszközök tervezése, építése, a világűrbe juttatása, ott mérések, kísérletek végzése – ez csak a képzés egyik iránya, ugyanis az űriparnak van jelentős földi vonatkozása is: a kiszolgáló létesítmények, a kapcsolattartó és kommunikációs eszközök tervezése, megvalósítása.

Bihari Péter az InfoRádiónak elárulta, nem titkolt szándékuk, hogy leendő hallgatóik csatlakozzanak a magyar űrprogramhoz is néhány év múlva. Felhívta a figyelmet, hogy

az űrmérnök egy mesterképzési szak, tehát feltétele egy már meglévő diploma,

lehetőleg műszaki vagy informatikai területről. Mivel most fog indulni a szak, óvatosak, 20-50 fő körüli létszámot várnak. A képzés elindítása előtt tanulmányoztak hasonló szakokat is a világban. Az űrmérnökök el tudnak helyezkedni az űripari programoknál, de a képzettségük alkalmassá teszik őket arra is, hogy távközléssel, informatikával, speciális eszközök gyártásával is foglalkozzanak.

Az oktatás angol és magyar nyelven zajlik majd, így a társalgási szintű angolnyelv-tudás mindenképpen előny annak, aki űrmérnök szeretne lenni.