Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.43
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Sir David Attenborough angol természettudós és ismeretterjesztő dokumentumfilmes pódiumbeszélgetésen vesz részt a Világgazdasági Fórum 49. davosi találkozóján 2019. január 22-én, a kezdőnapon. A névadó svájci nonprofit alapítvány szervezte négynapos tanácskozáson a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat.
Nyitókép: MTI/EPA/KEYSTONE/Gian Ehrenzeller

David Attenborough: most kell lépnünk, különben késő lesz

A gazdag országoknak morális felelőssége van a klímaváltozás megállításában, vélekedik Sir David Attenborough.

Katasztrofális hatása lesz annak, hogy nem veszünk tudomást a klímaváltozás problémájáról: most kell lépnünk, különben túl késő lesz, mondta a BBC News-nak adott interjújában David Attenborough. A glasgow-i COP26 találkozó előtt úgy fogalmazott: minden nap, amelyet úgy töltünk el, hogy nem teszünk semmit a környezetért, elvesztegetett.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy egyértelmű az emberi tevékenység hatása a globális hőmérséklet-emelkedésre. David Attenborough szerint ez azt bizonyítja, hogy ő és mások sem a semmiért csináltak felhajtást, és hogy a felmelegedés veszélye valós.

Döntő évtized jön

"Amit az éghajlatkutatók húsz éve mondanak, és amiről mi is beszámoltunk, az a valós helyzet, nem pedig téves riasztás. Ugyanakkor még mindig vannak emberek Észak-Amerikában, Ausztráliában, akik azt mondják, hogy »ez nem így van, természetesen nagyon sajnálatos, hogy volt az az erdőtűz, amely teljesen eltüntette ezt a falut a föld színéről, de ez egyszeri eset volt«.

Nagy a kísértés, hogy letagadjuk a problémát, amelynek megoldása rövid távon pénzt emészt fel.

De minden egyes eltelt hónappal egyre inkább megcáfolhatatlanabbá válik, hogy a bolygón bekövetkezett változások, amelyekért mi vagyunk felelősek, milyen pusztító hatással járnak" - kritizálta a klímaválság tagadóit Attenborough.

A következő évtizedet döntő fontosságúnak tartják a kutatók: 2030-ra meg kell felezni a széndioxid-kibocsátást. Ezzel szemben jelenleg nemhogy csökkenne, de épp hogy nő a szintje. A gazdag országoknak ebben a folyamatban nagyobb felelősséget kellene vállalniuk fejlettségük révén. David Attenborough szerint valódi katasztrófa lesz, ha ezt ignorálják a fejlett államok.

A migráció Európa felé vezet majd

"Afrika teljes területei élhetetlenné fognak válni, az embereknek el kell majd költözniük a sivatagok és a növekvő hőség miatt, és vajon hová fognak menni?" - tette fel a kérdést, amelyre a válasz természetesen Európa.

"A mi iparosodásunk az egyik fő tényezője ennek a klímaváltozásnak, tehát

erkölcsi felelősségünk van,

de ha ez nem is lenne így, akkor is lenne erkölcsi felelősségünk, hogy tegyünk valamit férfiak, nők és gyerekek ezreiért, akik mindent, de mindent elvesztettek" - vélekedik.

Még mindig dolgozik

A 95 éves David Attenborough jelenleg is forgat: azt mondja, ebben az életkorban már nem tervez hosszú távra, de mindig készül a másnapra. És persze a COP26 találkozóra, ahol virtuálisan vagy személyesen fel fog szólalni.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×