10 °C
Az Európai Bizottság feltételes forgalombahozatali engedélyt adott az amerikai Moderna gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagának; a Pfizer után ez a második vakcina, amelynek tömeges alkalmazása megkezdődhet az Európai Unióban. Az EU gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő ügynökség mindkét esetben gyorsított eljárás keretében hozta meg döntését, amely az oltóanyag egyéves feltételes alkalmazásához adta meg a zöld jelzést.
A Moderna még november 30-án nyújtott be a forgalombahozatali engedély iránti kérelmét az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA). Erre érkezett meg most a pozitív válasz. Falus András immunológus az InfoRádiónak arról beszélt, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinája is negyedik generációs oltóanyag.
Mindkét oltóanyag messenger, azaz hírvivő RNS alapján működik,
óriási előnyük pedig, hogy soha nem „láttak” vírust,
kizárólag a tüskefehérjéknek – amiről a koronavírus a nevét is kapta – a genetikai információját tartalmazzák. A szakember megjegyezte, a különféle szkeptikus közvélekedésekkel szemben nem arról van szó, hogy mindez az ember genetikájára hatással lenne. Inkább a receptkönyv és a kész termék relációjában kell a folyamatot elképzelni. A genomunkban is ott van a szüleinktől örökölt genetikai információ, ezt valósítja meg a hírvivő RNS, és általa termeljük meg azt a fehérjét, ami ellen az immunrendszer memóriával rendelkező védekezést alakít ki – fogalmazott.
A védettséghez ismétlőoltásra is szükség van, legfeljebb 28 nap különbséggel. Amíg a Pfizer és a BioNtech vakcináját mínusz 70 Celsius-fokon kell tárolni, addig a Moderna oltóanyaga mínusz 20 Celsius-fokon fél évig, 30 napig pedig háztartási hűtőszekrényben is eltartható. Tehát
mindkét vakcina ugyanazon az elven működik, eltérés vélhetően csak a technológiájuk egyes részleteiben van.
A Magyar Tudományos Akadémia tagja az InfoRádiónak beszélt az AstraZeneca által kifejlesztett oltóanyagról is, amely Nagy-Brittanában már megkapta az engedélyt. Ez egy úgynevezett vektoros vakcina, amely esetében egy másik, nevezetesen egy adenovírussal juttatják be a sejtekbe a védekezéshez a „receptet”, ami végül a koronavírus tüskefehérjét, illetve annak genetikai információját kódolja. A szakember hangsúlyozta, az adenovírus nem okoz semmilyen betegséget.
Miután az AstraZeneca esetében is szükség van az ismétlőoltásra, az is kijelenthető, hogy egyelőre nem áll rendelkezésre olyan koronavírus elleni védőoltás, amit csak egyszer kellene beadni.
Falus András hozzátette, jelenleg legalább 6-7 vakcina áll a klinikai vizsgálati fázisban, így néhány hónapon belül ezek is rendelkezésre állnak majd.
Az Euronews információi szerint 2020 végéig közel 10 millió embert oltottak be a koronavírus ellen. A legtöbben, 4,5 millióan Kínában kapták meg a vakcinát. A közel 9 millió lakosú Izraelben ez a szám 1,1 millió volt, míg az Egyesült Királyságban január elsejéig több mint egymillió adagot adtak be a szerből.
