Hétfő éjjel várható az augusztusi csillaghullás tetőpontja. A Perseidák meteorraj majdnem egy hónapon keresztül látható, de most lesz a maximuma - mondta el az InfoRádióban Mizser Attila, a Magyar Csillagászati Egyesület főtitkára.

"Ez egy nagyon elnyúlt pályán, egy üstökös pályáján keringő porszemcsecsapat, ami ebben az időszakban ütközik bele a Föld légkörébe. Tehát rendkívül látványos hullócsillag-jelenséget figyelhetünk meg.

Egy szerencsés megfigyelő szerintem akár néhány tucatnyit is láthat ezekből a meteorokból egy óra alatt"

- részletezte Mizser Attila.

A telihold fénye és állása nem kedvez a csillaghullás megfigyelőinek, ezért kell várni éjjel egy óráig a teljesebb élményért.

"Vannak, akik a Normafához mennek az Anna-rétre, vannak, akik megcélozzák a Hármashatár-hegyet, de ezek csak ilyen köztes megoldások. A csillagoségbolt-parkok az ország legsötétebb területei,

ahol viszonylag kicsi a fényszennyezés, ilyenek vannak a Zselicben, a Bükkben vagy a Hortobágyon. Ott aztán tényleg tökéletes a körkilátás!" - adott tippeket a szakértő.

Szervezett programok

Az MTI összeállítása szerint Hullócsillagok Éjszakája elnevezéssel idén is több fővárosi és vidéki helyszínen szerveznek programokat. Kecskeméten a Benkó Zoltán Szabadidőközpontban, valamint a fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyparkban várják égi kalandozásra az érdeklődőket, emellett lesznek programok a Zselici Csillagparkban is. Ezekben a napokban zajlik Keszthelyen a 13. Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Olimpia, amelyre csaknem félszáz országból érkeztek középiskolás diákok, hogy összemérjék csillagászati és asztrofizikai tudásukat.

"Teleszemetelték a bolygóközi teret"

Kiss László csillagász-fizikus az M1-en egyebek között arról beszélt, hogy az első megfigyelések a Szent Lőrinc könnyeikét is ismert Perseidákról kínai csillagászoknak köszönhetően az időszámításunk előtti időszakból származnak. A Perseidák, amelynek szülőégiteste a Swift-Tuttle-üstökös volt,

sok apró porszemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek.

A Perseidák ma már nem olyan aktív, mint a 90-es években volt. Jellemzően akkor szokott sok hullócsillag lenni, amikor a forrás, a szülőüstökös mellettünk jár, ez legközelebb a 2100-as években történik majd. Hazánkban évente több alkalommal is jelentkeznek meteorrajok. A csillagász példaként említette, hogy

• októberben az Orionidák meteorraj,
• novemberben a Leonidák,
• decemberben a Geminidák,
• januárban a Quadrantidák meteorraj érkezik.

Mint hozzátette, ezek akkor jelentkeznek, amikor a Föld áthalad egy olyan térrészen, ahol korábban egy üstökös elhaladt és az üstökös pályája mentén teleszemetelte a bolygóközi teret ezekkel a "kis porszemcsékkel". Maga a fényjelenség amiatt lép fel, mert nagyon nagy sebességgel közlekedünk a Naprendszerben és az üstökösökből kiszakadó porszem a földi légkörbe belépve a nagy légellenállás miatt felizzik, amelynek során magát a körülötte lévő levegőburkot is világításra gerjeszti. Ez látható ilyenkor egy-két tized másodpercig.