Infostart.hu
eur:
392.7
usd:
338.36
bux:
121885.96
2026. március 7. szombat Tamás
Nyitókép: Pexels

Újabb durva bizonyíték a felmelegedésre

Az idei volt a legmelegebb év Franciaországban a rendszeres mérések múlt század eleji kezdete óta - közölte pénteken a francia meteorológiai szolgálat.

Az előzetes éves jelentés szerint az éves átlaghőmérséklet mintegy 14 Celsius-fok volt, ami 1,4 fokkal haladja meg az 1981-2010 közötti átlagot - olvasható a Météo France közleményében.

Ez az érték teszi 2018-at a legmelegebb évvé 1900 óta, amikor a meteorológiai mérések megkezdődtek. A korábbi rekorder 2014 volt 1,2 fokos különbséggel, még korábban 2011, 1,1 fokkal.

A példátlan meleg már az év első hónapjában elkezdődött, a idei volt a legenyhébb január, amelyet hideg február és majdnem normális március követett - részletezte a jelentés.

Áprilistól kezdve "a hőmérsékleti értékek átlagosan a normális fölött maradtak", a nyár különösen meleg volt, a legkiemelkedőbb a 2003-as nyár rekordja óta. Az erős kánikula mintegy 15 ezer ember halálát okozta.

"Áprilistól decemberig kilenc egymást követő meleg hónapot élt meg az ország, ami példátlan 1900 óta"

- olvasható a közleményben.

A csapadékhelyzet kevésbé szélsőséges, a Földközi-tenger partvidéke és Korzika 30-60 százalékkal több esőt kapott az átlagnál. Nagy erejű viharok is sújtották a régiót, Aude megyében októberben az áradás 14 ember halálát okozta.

Ezzel szemben az ország északi és északkeleti határvidékén 10-20 százalékkal esett kevesebb csapadék, Elzászban, Lotaringiában és Franche-Comtéban ősszel a szárazság döntött rekordot.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.09. hétfő, 18:00
Lóga Máté
a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, a Budapest Airport igazgatóságának elnöke
Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja –  A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

Szinte minden magyart érint az uniós agrárpolitika reformja – A lakosság 85%-a egy kilométerre él agrárterületektől

Van egy állítás, ami elsőre banálisnak tűnik, mégis kellemetlenül nagy következményei vannak: Európában szinte mindenki a mezőgazdasági területek közelében él. Nem „valahol vidéken”, nem „a periférián”, hanem nagyon is a mindennapi élettér részeként. Egy friss kutatás ezt számszerűsíti – és közben új szögből nyitja meg a vitát arról, mi legyen az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) 2028-tól induló következő hétéves időszakában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×