Infostart.hu
eur:
358.1
usd:
303.73
bux:
136526.5
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Dátum nélküli kép a Merkúrról, a Naphoz legközelebb keringő bolygóról. Az Európai Űrügynökség, az ESA és a Japán Űrkutatási Ügynökség, a JAXA közös Merkúr-kutató BepiColombo nevű programjának keretében 2018. október 20-án indítják útnak a két ügynökség egy-egy űrszondáját a Francia Guyanán, Kourou-ban lévő Guyanai Űrközpontból a bolygóhoz. Az európai szonda fejlesztésében magyar tudósok is részt vettek.
Nyitókép: MTI/EPA

Magyar segítséggel a Merkúrra

Elindult szombat hajnalban az európai-japán BepiColombo űrszonda a Naphoz legközelebb keringő bolygóhoz, a Merkúrhoz. Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) által közösen indított szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek.

A szondát szállító Ariane 5 típusú, európai gyártmányú hordozórakétát közép-európai idő szerint hajnali 3 óra 45 perckor indították útnak a Francia Guyanában található kourou-i űrközpontból.

A 6,4 méter magas és 4,1 tonna tömegű szonda a tervek szerint 2025. december 5-én érkezik meg a Merkúrhoz. A szonda két műholdból áll, ezek akkor elválnak egymástól és két pályán keringenek majd, hogy a bolygó mágneses mezejét tanulmányozzák.

A Merkúr a naprendszer legkisebb bolygója és a Naphoz a legközelebbi.

A szonda fejlesztésében magyar kutatók is részt vettek - közölte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpont pénteken. Az eszközt működtető alacsony feszültségű tápegységet az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont mérnökei fejlesztették, ahogy a BepiColombo szimuláló környezetét is az SGF Kft. bevonásával.

A szondát Giuseppe "Bepi" Colombo olasz matematikusról és mérnökről nevezték el.

Címlapról ajánljuk

Május 9. az új ciklus kezdőnapja – itt a teljes menetrend, máris van egy kifogás

Szombaton alakul meg az új Országgyűlés, kétharmados többségében tiszás politikusokkal, jelentős kisebbségbe szorult Fidesz- és KDNP-frakciókkal, valamint egy 6 fős Mi Hazánk-frakcióval. Közzétették a parlamenti napirendi javaslatot is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

Energiatárolás Magyarországon: ezek a legfontosabb feladatok, amiket meg kell ugrani

A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont, a Magyar Megújuló Energia Szövetség, a GKI és az Alteo szakemberei egyaránt dinamikus növekedést várnak a hazai energiatároló-piacon, ugyanakkor a beruházások megtérülése és finanszírozhatósága továbbra is komoly kihívás. A szakértők szerint nem feltétlenül nagy támogatási rendszerekre van szükség, inkább a piacot kell hagyni, hogy szervesen fejlődjön. A bankszektor számára az arbitrázsra épülő bevételi modell bizonytalansága jelenti az egyik legnagyobb problémát, ezért a stabil, garantált bevételi keretek kialakítása kulcskérdés. Az iparági szereplők hangsúlyozzák a tudatos kapacitásbővítés és a hosszú távú energetikai vízió fontosságát is. Ha érdekel az energetikai és a mesterséges intelligencia szinergiája, akkor ott a helyed a legújabb AI in Energy konferenciánkon! Most még EARLY BIRD jegyáron kerülhetsz be, ide kattintva.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×