Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
A Merkúr bolygó átvonulása a Nap előtt Salgótarjánból fotózva 2016. május 9-én.
Nyitókép: MTI / Komka Péter

Űrkutatási biztosunk már van, nemzeti űrstratégiánk pedig lesz

Ferenc Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa a külügyi tárca vezetőjének kérésére űrkutatásért felelős miniszteri biztosként folytatja pályafutását. Komoly tervei vannak.

Mielőbb ki kell dolgozni egy átfogó nemzeti űrstratégiát - hangsúlyozta Ferenc Orsolya, az ELTE Űrkutató Csoportjának tudományos főmunkatársa, aki novembertől a külgazdasági és külügyminiszter felkérésére űrkutatásért felelős miniszteri biztos lesz. A kinevezést nagyon megtisztelőnek tartja, de nem elsősorban a maga számára, hanem a szakmára és a szakterületre nézve.

"Az elmúlt évtizedekben az űrtevékenység egy picit háttérbe szorult, a világban viszont egy fordított trendet láttunk, akár a régió országaiban is. Szinte egy második űrversenyt látunk magunk körül"

- fogalmazott az InfoRádiónak Ferenc Orsolya.

Szerinte nagyon sok az elvégzendő feladat, hisz a környező államoknak már van olyan stratégiájuk, amire mi még csak törekszünk.

"Magyarok egyébként meglepően elöl vannak az űrkutatás területén. Biztosan sokan látták a hírekben, hogy a múlt héten startolt el a legújabb Merkúr-misszió, az űreszköznek pedig mindkét szondáján van magyar érdekeltség" - idézte fel Ferenc Orsolya.

A kutató szerint három pilléren kell nyugodnia a stratégiának, az oktatáson - tehát az utánpótlásképzésen -, a kutatás-fejlesztésen, és az űripar megerősítésén.

"Borzasztóan éles a verseny, ahol ha jól és ügyesen lépünk, akkor a nemzetgazdaság számára sokszorosan megtérül a befektetett energia" - vélekedett.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×