eur:
394.16
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 28. csütörtök Gedeon, Johanna
Than Mór: A mohácsi csata
Nyitókép: Than Mór (Wikipédia)

Mohács és az emlékezetpolitika: újraértelmezik a történelmi fordulópontot

Az MTA és a pécsi egyetem kutatói elhatározták, hogy – az 500. évfordulóhoz közeledve – az eddigiektől eltérő megközelítésből ad értelmezést az 1526. augusztus 19-én történt mohácsi vésznek.

Mint ahogy a projekt honlapján írják: „ahogy a többi magyar történelmi fordulópont, úgy a mohácsi csata, annak elő- és utótörténete is tele van tisztázatlanságokkal, áthidalhatatlannak tűnő értelmezési különbségekkel és immár évszázados toposzokkal, amelyek elfedik az eseménysor valódi jelentőségét”.

Az idén év elején indult, hároméves projekt résztvevői három nagyobb témakörben folytatnak feltáró, összehasonlító és új típusú összegzéseket eredményező kutatásokat: földrajzi rekonstrukció, csata lefolyásának meghatározása, régészeti vizsgálatok, emlékezetpolitika megismerése, a „második mohácsi csata” feltárása és más sorsfordító – balkáni és közép-európai – ütközetek vizsgálata. A csatatér meghatározásától az emlékezetpolitikán át a Jagelló- és a Szapolyai-korszakkal kapcsolatos alapkutatásokig az összes lényeges kérdésre igyekeznek választ adni, abban a reményben, hogy a kutatás eredményei segítségével megérthető, mi történt a magyar királysággal sorsfordító időszakban.

Nem titkolt céljuk, hogy a munka eremdényeként

a mohácsi csatához tapadó „nagy nemzeti tragédia”-felfogás identitásfejlesztő eszközzé változna, és beépülne a magyar történelmi közgondolkodásba.

A kutatók szerint a korabeli Habsburgok érdekérvényesítésének és a 20. századi kommunista propagandának köszönhetően számos tévhit és nem helytálló értelmezés és értékítélet rögzült a köztudatban. A szakértők eddigi eredményeik alapján azt feltételezik, a Jagellók és Szapolyai János bűnbakkeresés áldozatává váltak, és valójában nem terheli őket akkora felelősség, mint akárcsak a mai történelemkönyvek sugallják. A Hunyadiak a „valódi teljesítményüknél jóval pozitívabb megítélést kaptak az utókortól”. A Habsburgok uralmát pedig könnyebben tudták jó kormányzásként beállítani az elődök értékelésének meggyengítése után.

Arra is felhívják a figyelmet, hogy a magyar seregnek a világ akkori legerősebb haderejével kellett csatába szállnia.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×