Az emlékezet működését kellene összehangolni a pedagógiai gyakorlatokkal – vetette fel az MTA Nemzeti Agykutatási programjának kutatócsoport vezetője. Racsmány Mihály szerint még csak most kezdik megérteni a memória idegrendszeri hátterét.

„Az emlékezetkutató különböző diszciplínák nagyjából ma már egyetértenek abban, hogy az idegrendszer az emlékezés folyamatában konstruálja meg az emlékeket. Bizonyos töredékeket eltárolunk, az, hogy mik ezek és miért pont ezeket tároljuk, legalább annyira izgalmas kérdés, mint az, hogy ezekből hogyan konstruálunk emlékeket.”

Az emlékezetkutató elmondta, hogy az idegrendszerben azonosítani lehet egyes memóriák mélységét.

„Amíg nem jók a pszichológiai és a pszichológiai modellekre épülő idegrendszeri modelljeink az emlékezet működésével kapcsolatban, addig esélyünk sincs arra, hogy olyan biológiai eszközeink legyenek, amellyel beavatkozhatunk ennek a rendszernek a működésébe, akár fejlődési, akár pszichiátriai, neurológiai zavarokról beszélünk.”

Racsmány Mihály hangsúlyozta, hogy a mindennapi kommunikáció is az emlékezetre alapul. Ráadásul ezt segíti az életünk során addig megszerzett tudás is.

Az, hogy mennyire vagyunk magabiztosak, és ez az információ milyen erős, mik a kontextuális információk, különböző idegrendszeri hálózatok irányítják. Vannak már olyan módszerek, amelyekkel ezeket azonosítani lehet, ez nagyon fontos az emlékezetet érintő betegségek orvoslásához.

„Nagyon sok kutatás azért ragadt be évtizedeken keresztül, azért nincs még megoldás számos problémára, például az Alzheimer-kórra, mert egy leegyszerűsített memóriamodellből közelítették meg a kutatók, de nem úgy működik az idegrendszer” - fogalmazott az MTA Nemzeti Agykutatási programjának kutatócsoport vezetője.