Infostart.hu
eur:
386.13
usd:
331.56
bux:
0
2026. január 14. szerda Bódog

Előkerült a levél, amelyben Rotterdam megadta magát

Előkerült az a rég elveszettnek hitt levél, amelyben Rotterdam megadta magát a náci Németországnak, miután a német légierő 1940. május 14-én pusztító bombatámadást mért a városra.

"Archív felvételeket nézegettem egy németországi aukciósház honlapján, amikor egyszer csak megláttam egy dokumentumot Scharroo ezredes aláírásával, aki a város védelméért volt felelős 1940 májusában" - mondta Gerard Groeneveld kutató, író.

A kéziratot Rotterdam akkori polgármestere is láttamozta, majd a dokumentum a németekhez került és nyoma veszett. Egészen mostanáig úgy vélték, hogy örökre elveszett.

A második világháború első hónapjaiban, 1940. május 10-én Németország megtámadta Hollandiát, amelynek területére stratégiailag volt szüksége. A holland haderők azonban visszavágtak, és hamarosan patthelyzet alakult ki.

A német hadsereg Rotterdam megadását követelte, és a német szárazföldi erők vezetője, Rudolf Schmidt tábornok gépelt ultimátumban figyelmeztette a városban lévő holland haderőket, hogy adják fel, vagy brutális légitámadással kell szembenézniük.

Pieter Wilhelmus Scharroo holland ezredes kézzel írt üzenetben válaszolta meg, hogy nem fogadhatja el az ultimátumot, mivel az nem volt aláírva.

Schmidt ezután Scharroo levelének végére írta le a kapitulációra vonatkozó felszólítást, és egyúttal parancsba adta a Rotterdam elleni támadás elhalasztását a tárgyalások miatt.

A bombázás lefújásának parancsa azonban soha nem érkezett meg a német pilótákhoz, akik 1940. május 14-én bombazáport zúdítottak a város történelmi központjára, melynek nagy része megsemmisült. Mintegy 800-900 ember halt meg és 80 ezren maradtak otthon nélkül. A legnagyobb tüzeket csak két nappal a támadás után sikerült megzabolázni.

A villámtámadást követő órákban Scharroo azt írta Schmidt ultimátumának végére, hogy "elfogadva". Groeneveld most ezt a dokumentumot találta meg.

Miután a németek azzal fenyegetőztek, hogy hasonló támadást mérnek Utrechtre, Hollandia megadta magát a náci rezsimnek 1940. május 15-én.

Groeneveld nem árulta el, hogy mekkora összeget fizetett a dokumentumért, amelyet reményei szerint sikerül eladnia egy holland múzeumnak.

Címlapról ajánljuk
A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

A német vasút friss ellensége: „a sík terep”

Nyáron a hőség, télen a hó. A közös nevező a szélsőséges időjárás, amelynek következtében a nagy hagyományokkal rendelkező német vasút, a Deutsche Bahn a legnépszerűbből a legnépszerűtlenebb tömegközlekedési eszközzé vált. A politika és a szakmai szövetségek most magyarázatot követelnek.

Kaiser Ferenc a sorkatonaságról: nem ördögtől való dolog, számos előnye van

A modern harcászati eszközök korában is fontos szerepe van a honvédségi élő erőnek, amelyet nemcsak a harctéren, hanem vis maior helyzetekben is be lehet vetni – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense. Úgy véli, az orosz–ukrán háború menetétől és az Egyesült Államok politikai hozzáállásától is függ, hogy a jövőben hány ország dönt úgy a horvátokhoz hasonlóan, hogy be- vagy visszavezeti a sorkatonaságot.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×