A Földtől 300 millió fényévnyire lévő Coma-galaxishalmaz nevét a Bereniké haja (Coma Berenices) csillagképről kapta. Ez a világegyetem egyik legnagyobb struktúrája, a 20 millió fényév átmérőjű térrészben több ezer galaxis zsúfolódott össze, amelyeket a gravitáció terelt egybe - olvasható a PhysOrg hírportálon.

Ausztrál kutatók számítógépes szimulációk segítségével ismerték meg a halmazt alkotó galaxisok "sorsát". Számításaik szerint körülbelül hétmilliárd évvel ezelőtt kerültek a galaxisok a halmaz fogságába és gyakorlatilag azonnal megszűnt bennük a csillagtermelés.

"A főleg hidrogénből és héliumból álló hatalmas gázfelhők saját gravitációjuknak köszönhetően +összeesnek+, így indul meg a csillagképződés" - ecsetelte a galaxisok születésének kezdeti lépéseit Cameron Yozin, a tanulmány első szerzője.

Amennyiben egy galaxist megfosztanak a gázoktól, már nem képes fejlődni, hiszen kifogy a csillagképződés alapanyagából. Ez történt a Coma-halmaz galaxisaival: az objektum gigantikus gravitációs ereje nemcsak berántotta a csillagvárosokat, hanem "ellopta" a gázokat is.

"A gravitáció kizárólag azért nem tudta széttépni a galaxisokat, mivel elegendő sötét anyaggal rendelkeztek ahhoz, hogy megőrizhessék a látható anyagot" - magyarázta a kutató.

Cameron Yozin ismertetése szerint a halmaz galaxisainak mérete megegyezik a Tejútrendszerével, ugyanakkor mindössze 1 százalékát tartalmazzák a Tejútrendszert alkotó csillagoknak. "E galaxisokban a sötét anyag mennyisége százszor múlja felül a látható anyag tömegét" - tette hozzá az ausztrál csillagász.