Pacher Pál, Bátkai Sándor és Kunos György a kannabisz hatásáról és klinikai felhasználásának lehetőségeiről írt egy összefoglaló tanulmányt. Ferdinandy Péter az ischémiás szívbetegség kezelésénél alkalmazott legfontosabb gyógyszerekről, főbb gyógyszerkutatási irányokról írt. Vizi E. Szilveszter agykutató, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnökének tanulmánya az agy, a központi idegrendszer szerepével foglalkozik az immunrendszer változásában.

"Az Egyesült Államokban megjelenő Pharmacological Reviews havonta összegzi a világon megjelenő gyógyszerkutatási tanulmányok olvasottságát, idézettségét. E kiadvány révén ismerhetők meg az évente több ezermilliárd dolláros forgalmat lebonyolító gyógyszeripar legújabb trendjei" - mondta az MTI-nek Vizi E. Szilveszter.

Mint kifejtette, a magyar gyógyszeripar több mint száz éve az egyik legeredményesebb hazai iparág. Sikerének egyik záloga, hogy a magyarországi gyógyszergyárak hagyományosan nagyon jó kapcsolatokat ápolnak a hazai egyetemekkel és az akadémiai kutatóintézetekkel. Az ágazat eredményességét jelzi, hogy három magyar kutatócsoport munkája szerepel az első 30 tanulmány között.

"Ez tíz százalék, ami tényszerűen jelzi, hogy a magyar gyógyszeripar szereplői egészen kiválóan szerepelnek" - jegyezte meg az akadémikus.

S hogy miért e három témában írt tanulmány tartozik a legolvasottabbak közé? Vizi E. Szilveszter magyarázata szerint azért, mert napjainkban jelentősen megnőtt a kábítószerek közé tartozó kannabisz fogyasztása. Másrészt több olyan orvostudományi eredmény született, amelyek szerint terápiásan fel lehet használni a kannabiszt, ezért került az érdeklődés homlokterébe került. A szív ischémiás megbetegedései, így a koszorúerek elzáródása és ennek eredményeként fellépő szívinfarktus pedig a vezető halálokok közé tartoznak.

Ami a harmadik, a központi idegrendszer és az immunrendszer viszonyát taglaló tanulmányt illeti, Vizi E. Szilveszter elmondta, hogy Ilia J. Elenkov bolgár PhD-hallgatójával írta le a világon elsőként, hogy az agyból kifutó szimpatikus idegrendszer gátolja a gyulladást elősegítő úgynevezett citokinek termelését. Ez a mechanizmus egyrészt azért fontos, mert szabályozza, hogy milyen egyensúly alakul ki a sejtek elhalása és az új sejtek képződése között.

"Másrészt a stressz hatására legyengül a szervezet védekezőképessége: azt bizonyítottuk be, hogy ezért a szimpatikus ingerületátvivő anyag, a noradrenalin a felelős, amely az immunsejteken jelenlévő béta-receptoron (jelfogókon) keresztül fejti ki hatását. Ezzel bizonyítottuk, hogy a stressz, az állandó idegi megterhelés, a civilizációs ártalomként minket folyamatosan érő ingerek a szimpatikus idegrendszer dominanciáját hozzák létre, amely végső soron a szervezet immunrendszerét, védekezőképességét gyengíti le" - összegezte Vizi E. Szilveszter.