A kutatók a csontokat egy középkori város környékén folyó feltárás alatt találták. A csoport vezetője, David Lordkipanidze szerint a maradványokon egyaránt megtalálhatók a primitívebb és a fejlettebb emberszabásúak jellegzetességei.

Ezek a korai őseink az első között lehettek, akik 1,8 millió évvel ezelőtt elhagyták Afrikát, majd benépesítették a világot.

Az 1990-es évek elején a dmanisi lelőhelyen a pleisztocén kor hajnaláról származó ősi maradványok és tárgyak gazdag együttesére bukkantak a régészek.

A különböző koponyákat és állkapcsokat tanulmányozva a tudósok fontos információkhoz jutottak azokról az emberszabásúakról, akik valamikor régen a területen éltek.

A mostani maradványok feltárásáig azonban csak igen kevés adat állt rendelkezésükre a csontvázuk többi elemét illetően.

A most előbukkant leletek között van egy kamasz részleges csontváza és koponyája, valamint három felnőtt több maradványa. Ezek a leletek a legősiebbek közé tartoznak, amelyeket eddig Afrikán kívül találtak.

A jó állapotú fosszíliák sok szempontból hasonlítanak a Homo erectusra, amely kétmillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, majd gyorsan elterjedt Európában és Ázsiában.

Gerincük és alsó végtagjuk már inkább emberi, ami lehetővé tette számukra, hogy nagy távolságokra jussanak el.

A nyilvánvalóan kis különbség a hím és nőstény egyedek mérete között szintén a Homo erectus, illetve a Homo sapiens családjába sorolja őket.

Ugyanakkor viszonylagosan kicsi agyuk és fejletlen felső végtagjuk inkább a korábbi Homo habilisra, sőt a még nála is primitívebb Australopithecusra hasonlít, amely négymillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában.