eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 23. szombat Kelemen, Klementina

Az őssejtkutatás mint kirakó

Õssejtekből bármely emberi szerv szövetei létrehozhatók, de az őssejt-kutatással foglalkozó tudósok így is túl keveset tudnak a folyamatról ahhoz, hogy az őssejtek gyakorlati alkalmazása megkezdődhessen.

Mezey Éva Egyesült Államokban élő őssejt-kutató az InfoRádióban azt mondta: az őssejt-kutatás olyan, mint egy kirakó. Egyre több darabját ismerik meg, de még mindig nem állt össze a kép.

A kutató az InfoRádió Talentum című műsorában elmondta: minden emberi sejtben azonos DNS van. A különbség köztük az, hogy ebből a DNS-ből mik íródnak át proteinné. Tehát a sejtek abban különböznek egymástól, hogy más-más fehérje van bennük.

Mindez attól függ, hogy a DNS melyik darabja van "bekapcsolva", vagy "kikapcsolva".

Az őssejtek attól speciálisak, hogy bennük még nincs "bekapcsolva" egy DNS-darab sem, azaz nem differenciálódtak.

Környezetük hatására alakulnak át

Az átalakulásuk úgy történik, hogy kapcsolatban kerülnek környezetükkel, és azoknak megfelelően például májsejtekké, vagy idegsejtekké alakulnak át.

Ha megfelelő közegben vannak az őssejteket, akkor információt szereznek a környezetükből, ez határozza meg átalakulásukat.

A kutatók azonban a közegtől függetlenül még nem nagyon tudják befolyásolni az őssejt átalakulását - mondta Mezey Éva. Bizonyos dolgokat be tudnak kapcsolni, illetve létre tudják hozni a szükséges közeget.

A kutatók egyik problémája az, hogyan szabályozzák a sejtek, illetve a szervek növekedését. Ha például egy szerv megsérül, és elkezd regenerálódni, ennek a folyamatnak egy idő után meg kell állnia.

Mezey Éva hangsúlyozta: az őssejtekről még sok mindent nem tudnak a tudósok, ezért az alkalmazásával is óvatosan kell bánni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Érdekes adatok jöttek a magyar népességről: ezt nem is gondoltad volna Budapestről

Érdekes adatok jöttek a magyar népességről: ezt nem is gondoltad volna Budapestről

Friss adatokat tett közzé az Eurostat az urbanizációról és annak népességre gyakorolt hatásairól. A tanulmányból kiderül, hogy Európa nem minden területe küzd az öregedő népességgel, a nagyobb városok és vonzáskörzetükben sok a fiatal – nem véletlenül. Budapesten például a 20 évnél fiatalabb aránya 20% körül mozog. Az is kiderül, hogy a lakosság koncentrációját tekintve Budapest a 7. legnagyobb koncentrációval bíró főváros, a természetes népességfogyás viszont eléggé sújtja a magyar városokat, ezen még a migráció sem segít sokat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×