Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.41
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Kazany, 2018. június 24.A kolumbiai Radamel Falcao (j) ünnepel csapattársaival, miután gólt szerzett az oroszországi labdarúgó-világbajnokság H csoportjának második fordulójában játszott Lengyelország-Kolumbia mérkőzésen a Kazany Arénában 2018. június 24-én. (MTI/EPA/Robert Ghement)
Nyitókép: Robert Ghement

Lengyelország kiesett, Kolumbia nyerte a sorsdöntő meccset

Kolumbia magabiztosan, 3-0-ra győzte le a lengyel csapatot az oroszországi labdarúgó-világbajnokság H csoportjának vasárnapi, második fordulójában, így eldőlt, hogy az európai válogatott már nem juthat be a nyolcaddöntőbe.

A 10. percre a dél-amerikai együttes egyértelmű mezőnyfölényt harcolt ki, de sok futással és lendületes teljesítménnyel hiába irányította a mérkőzést, a helyzeteit nem tudta befejezni. Az első félidő hajrájában aztán megérdemelten jutott vezetéshez a kolumbiai csapat a rendkívül passzív, az ellenfél kapujára semmilyen veszélyt nem jelentő lengyelekkel szemben, akiknek kulcsembere, a center Robert Lewandowski csak vergődött a védők között.

A második félidőben kijött a szorításból a lengyel együttes, de gólhelyzetig csak egyszer jutott - Lewandowski lövését védte Ospina -, miközben a kolumbiai védelem végig fegyelmezett maradt. A dél-amerikai csapat kontráiban viszont mindig több veszély volt, a felvonás közepén két ellentámadást góllal fejeztek be, így a hajrá előtt eldöntötték a mérkőzést.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×