Klasszikus olimpia utáni év volt az úszók számára a 2025-ös – fogalmazott az InfoRádiónak adott évértékelőjében Sós Csaba, a magyar úszóválogatott szövetségi kapitánya.

„Van visszavonulónk, hivatalos is meg nem is, vannak, akik hosszabb pihenőt tartottak és még keresik önmagukat, fiataljaink, akik jönnek fel, és akik most robbantak be a felnőtt élvonalba” – vázolta.

Kós Hubert, a csapatember

A sportág első számú, aktív csillagáról, a sokoldalú Kós Hubertről szólva – aki jelenleg Amerikában, Texasban edz, és a rövid pályás európai szezont kihagyva már a jövő évi feladatokra készül – elmondta: mindig rendelkezésre áll, és határozottan jelzi a világversenyeken, hogy akar váltókat úszni, még akkor is, ha a gyorsváltó a program elején van, úgy is, hogy egyébként hátúszó, és pillangón is szívesen úszna, emiatt „tiszta ideg a pali”.

„Kiveszi a részét a csapatból, számít neki az is, hiába ért el már mindent, világ- és Európa-csúcsot is, kell neki, hogy a váltó ne hatodik, hanem mondjuk negyedik vagy érmes legyen” – emelte ki a kapitány.

Kós Hubertnak eredetileg a 200 m és a 100 m hát áll a középpontban, a következő olimpián azonban úgy alakulhat a program, hogy a 100 m pillangó a 200 m vegyes elé kerül a fontossági sorrendben. Sós Csaba szerint ezt az úszó el fogja tudni dönteni majd. „A 200 vegyesben a legjobb három között van a világon, és további előrelépési lehetősége van, nem volt éles ütközete ebben a számban korábban” – mutatott rá.

Egy világszínvonalú magyar műhely

Párizs olimpiai bajnokai közül Milák Kristófot csak az országos bajnokságon láthattuk, a hírek szerint pedig nem végez medencés edzéseket klubjánál, a Honvédban.

Rasovszky Kristófnak a nyílt vízi Eb sikerült idén a legjobban, ott remekelt, Betlehem Dávid ősszel volt csúcsformában, Sárkány Zalán pedig a rövidpályás szezonban. Mindhármójukat kiválóan felkészített úszóknak nevezte, akik ha egy év adott szakában együtt tudnak edzeni, és „egymásnak esnek, abból ez jön ki”. Ezért is támogatja a műhelymunka módszerét az akadémiákkal szemben, ami talán a csapatsportágakban lehet hatásos; Szokolai László műhelye márpedig világszínvonalú a kapitány szerint.

A nők – a test kihívásai

Sárkány Zalán a rövid pályás Eb után rögtön vissza is utazott Amerikába, de a női úszók között is vannak ebben sorstársai, Pádár Nikolett például szeptemberben kezdte meg amerikai életét azután, hogy az év első kétharmada neki felemás időszakot hozott. Ábrahám Minna láthatóan beérett, a rövid pályás Eb-n ismét bizonyította, hogy milyen gyorsan fejlődik, Késely Ajna a betegsége után térhetett vissza és lett érmes a viadalon, Jackl Viviennek nehéz szezonja volt, és klubot váltva ismét Kocsis Mártával készült az elmúlt hetekben.

A hölgykoszorúval kapcsolatos értékelésekor elmondta, Jackl Vivien még serdülőkorban van, ennek fizikális vonzata pedig nagy változásokat mutat esetében, máshol van a súlypontja, változik a testsűrűsége is. Annyi bajuk van ilyenkor, van, aki könnyebben, van, aki nehezebben jut túl ezen a fázison, és előfordulhat, hogy nem volt sikeres a környezetváltása, de még az is lehet, hogy ebben a helyzetben nem volt megoldás". Sós Csaba továbbra is állítja:

a tehetség nem száll ki senkiből, és ennél is keményebb időszakon ment át annak idején Gyurta Dániel, akit olimpiai ezüstérme után el sem lehetett indítani a vb-n, majd a budapesti Eb-n döntőbe sem tudott bekerülni, mégis világbajnok lett három évvel később,

és meg sem állt az olimpiai bajnokságig, öt éven át nem kapott ki. Jackl Vivient is várják vissza az európai élmezőnybe, újra nagyon sikeres lehet.

2026

2026 derekán nagymedencés Európa-bajnokság lesz az év fő versenyeként, a kapitány arra koncentrál, hogy „ne énekeljék ki a szájából a sajtot”.

„Mindenki unja már a témát, de a Covid utáni összevisszaságokból, elmaradt világversenyekből, előre hozott viadalokból sok volt, fél éven belül volt vb, Eb és olimpia és rövid pályás vb. De most visszaáll a rend, egy fő verseny lesz, fullos, kőkemény verseny, mindenki erre fog készülni, mindenki ott lesz. Nem olyan Eb lesz, mint az elmúlt két-három” – mondta Sós Csaba.

Ami a sikereknél is meghatározóbb

Zajlik a háttérben közben az Úszó nemzet program és az Edzői mentorprogram is a Mol Új Európa Alapítvány támogatásával. A sportvezető ezeket meghatározóbbaknak is nevezte a jelenlegi sportsikereknél.

„Wladár Sándor úszószövetségi elnökkel abban maradtunk, hogy mindegy, meddig vagyunk, de utánunk 10-15 évvel is lesz magyar úszás, és ha azt akarjuk, hogy az utódaink is ugyanolyan minőséget, mennyiséget és rendszert vegyenek át, akkor ezzel most van teendőnk. Az Úszó nemzet program rendkívüli, fél Európa, de a világ egésze is érdeklődik iránta, komoly emberek. Az volt az eredeti cél, hogy legyen merítés, mindenki tanuljon meg úszni, de létrejött egy hídprogram is, amely arról szól, hogy a programban úszni tanuló gyerekeket vigyük át az egyesületekbe és legyenek legalább egy darabig versenyzők. Ebből vagy tíz sportágat is tölteni lehet: vízilabda, kajak, kenu, műugrás, műúszás, evezés, öttusa, triatlon... tehát ez egy igazi, nagyon erős program, amit halálosan komolyan veszünk, ebben látjuk az utánpótlás garanciáját” – ecsetelte.

Ez a hídprogram persze kérdőjeles pillér, mivel nincs benne tapasztalat, van viszont kontroll és folyamatos segítség hozzá:

500 és 1000 közt van a létszám, amennyi gyerek innen bekerült a magyar úszósport versenyrendszerébe

egyetlen év alatt. Ez céljuk, még ha maga a program nem is ezért indult – jegyezte meg.

Az edzői mentorprogramról tágabban szólva elmondta: ha valaki kicsit érdeklődik a tudományok vagy a művészettörténet iránt, láthatja, hogy mindig kulcsfontosságú volt, hogy ki hol tanult, Teller Ede Nils Bohr tanítványánál, Maurice Ravel pedig Claude Debussynél... „Azoknál, akik sikeresek, legyen egy forma, ahogyan átadják a tudást. Nyilván a tudományok az egyetemeket szolgálják ki, de a sportban az edző a kulcs: meg kell érteni, az élet bármely területén szakajtószám vannak tehetségek, az edzőszakma is ilyen. Van sok gyenge, nem olyan túl sok jó, és egy-két rendkívül kiugró – az ő tudásukra rá kell menni, mert ha ezeket hagyjuk elveszni, akkor butaságot csinálunk. Ez a mentorprogram, köszönet a Molnak, elindult” – mondta Sós Csaba.

Hasonlóan fontosnak tartja, hogy a Magyar Úszó Szövetség azoknak, akik úszóedzők, de nincs felsőfokú végzettségük, a tandíját is kifizeti, ami egyedülálló Magyarországon. A pénzért pedig olyan edzők tudását lehet átadni, mint többek között Szokolai László, Plagányi Zsolt, Virth Balázs, Kovács Ottó, Nagy Péter, Kutasi Máté, Máté Hunor és a Petrov testvérek. „Aki a tudást birtokolja, a csúcsra tudja vinni a versenyzőt” – jegyezte meg.

Ami még hiányzik neki, hogy a sprinterek felkészítésében nincs magyar tradíció, de meg fogják szerezni a tudást.

Elégedettség?

Sós Csaba szeretné, ha 2026 végére stabilizálnák a helyüket Európa élén a legjobb magyar úszók, köztük Sárkány Zalánt, Betlehem Dávidot, Kós Hubertet, Ábrahám Minnát, Pádár Nikolettet, és még valakit.

„Szeretném, ha visszajönne az a legnagyobb úszónk, aki akkora, amilyet még a Föld nem látott” – célzott Milák Kristófra.

Akkor lenne ezeken kívül elégedett, ha a jövő évben lenne megint váltóérem, esetleg arany. És ha a fiatalok befutnák azokat a fejlődési íveket, amelyek várhatók, és amikre a körülmények és az edzőik tudása garanciát nyújt.

A 2025-ös évvel mindent egybevetve szerinte nem szabad elégedetlennek lenni, a záró rövid pályás Eb-n is több érem született, mint várta, aranyra pedig, amelyet Sárkány Zalán szerzett, nem is számított.