Az Ipsos korábbi felmérése alapján a 29 vizsgált nemzet közül a nők esetében a hatodik, a férfi lakosok körében pedig a harmadik helyen végzett hazánk körülbelül 6,6 és 11,1 óra becsült heti edzésmennyiséggel. Mindössze a felnőtt lakosság 11 százaléka nyilatkozott úgy, egyáltalán nem sportol egy átlagos héten.
Azzal együtt, hogy az Ipsos-felmérés is alátámasztja, hogy a magyarok sokat sportolnak, a közvélekedést megosztja a kérdés. Ez az ellentmondás a részletes kimutatások alapján könnyen feloldható: a magyarok elsősorban a szabadidős sportokat kedvelik, amit az európai uniós Eurobarometer-felmérés (2022) eredményei is alátámasztanak – olvasható a Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
Utóbbi alapján a kevesebb formalizált sportot űző nemzetek közé tartozunk, vagyis például a nemzetközi átlag alatt marad a fitnesztermekbe járók aránya, de átlag felett végzünk testmozgást, vagyis nem formalizált edzést, amibe beleférnek olyan mozgásformák is, mint például kerékpározás, tánc vagy kertészkedés.
A kérdéskör egy további kulcseleme a mozgásra rendelkezésre álló szűkös időkeret, sok más országhoz hasonlóan. Ilyen módon jellemző, hogy a magyarok inkább praktikusan választanak mozgásformát, ennek példája a kerékpározás, amely aránya igen magas, és sokan egyszerre mozgásformának és közlekedési eszköznek is választják azt. Utóbbi különösen egyes vidéki régiókra jellemző, és Budapestre kevésbé.
Honfitársaink közül
- a legtöbben bicikliznek (30 százalék), jóval a nemzetközi átlag (13 százalék) feletti arányban,
- a második legnépszerűbb a futás (18 százalék), amelynek szintje közelíti más országok átlagát (19 százalék), az Ipsos közvélemény-kutatásán vizsgált sportágakat figyelembe véve.
- A fitnesz népszerűsége (13 százalék) elmarad a máshol megszokott szintektől (20 százalék).
- Az úszók aránya (8 százalék) összevethető a nemzetközi trendekkel (9 százalék).
- A labdarúgás a vizsgált sportok közül az ötödik legkedveltebb volt (5 százalék), amely érték elmaradt a globálisan általánosnak tekinthető szinttől (10 százalék).
- Ugyanakkor a csapatsportokban való részvétel (36 százalék) is kissé visszafogottabb a nemzetközi átlagnál (38 százalék).
A rendszeres sportolás legnagyobb akadályát az időhiány jelenti, sok más nemzethez hasonlóan. Ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a magyarok elégedettebbek a rendelkezésükre álló idő felhasználásával, és a hazai létesítményekkel, vagyis tárgyi feltételekkel.
Németh Viktória, az alapítvány makroökonómiai szakértője az elemzésben – sok egyéb mellett – arra is kitér, hogy a kiemelt sportesemények sokakat motiválnak saját sportolási szokásaik felülvizsgálatára, illetve a rendszeres mozgás mindennapokba való beépítésére.
