Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
MTI/EPA/Mohamed Hoszam
Nyitókép: MTI/EPA/Mohamed Hoszam

Csampa Zsolt: cél, hogy legalább négy vívócsapat és két egyéni versenyző ott legyen az olimpián

Ambiciózus célokkal vág neki a magyar vívóválogatott az áprilisban kezdődő olimpiai kvalifikációs időszaknak – mondta a Magyar Vívó Szövetség elnöke.

"A 2022-es év hullámvasút volt, mert azt gondoltuk, hogy túl vagyunk a Covid-válságon, ami begyűrűzött a sportba, és átírta az edzésprogramot. Aztán újra sok mindent újra kellett tervezni" – mondta az InfoRádióban Csampa Zsolt, a Magyar Vívó Szövetség elnöke, hozzátéve, hogy az ukrajnai háború és a gazdasági válság a sportban is érezteti a negatív hatását.

A tokiói olimpia a koronavírus-járvány miatt csúszott egy évet, és a versenyzőknek nem volt lehetőségük pihenőévre menni. Nagyon rövid, hároméves olimpiai ciklus kezdődöttt, most tartunk a félidőnél. "Áprilistól az olimpiai kvalifikációba lépünk,

gőzerővel dolgozunk, hogy legalább négy csapatunk és két egyéni versenyzőnk legyen a párizsi olimpián"

– jelentette ki Csampa Zsolt.

Az elnök elmondta azt is, hogy kormányzati szinten folyamatosan konzultálnak az egyesületekkel a magasabb energiaszámlák miatt. A Magyar Vívó Szövetség arra fordítja tartalékait, hogy fenntartsa az egyesületeket. Szerinte nagy munka folyik a háttérben azért, a magyar sport és a vívás ne álljon le, és teljesítményt fenntartsák.

Jövőre fontos nemzetközi versenyeket rendeznek, elsősorban tavasszal. Most arra várnak, hogy kiderüljön, jövőre mekkora állami támogatással számolhatnak, mert utána tudják elkezdeni a hazai rendezésű versenyekre a szerződéskötéseket és a közbeszerzéseket. Arra is készülnek, hogy az olimpiai kvalifikációs időszakban a budapesti versenyekre nagy számmal érkeznek a versenyzők.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×