eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Concept - broken metal chain. Strong one with perfect muscles breaks the chain.
Nyitókép: FotografieLink/Getty Images

Érdekes folyamatok az európai labdarúgópiacon

A 2020/21-es szezonban annak ellenére nőtt az európai labdarúgópiac mérete, hogy a pandémia miatt az idény nagy részében nem voltak jelen a szurkolók a futballstadionokban - olvasható a Deloitte könyvvizsgáló cég sporttanácsadási üzletágának tanulmányában.

A cég riportja szerint a fellendülés nagyrészt az előző évről elhalasztott közvetítési jogokból származó bevételeknek, valamint az elhalasztott - és részben Budapesten rendezett - Európa-bajnokság sikerének köszönhető.

A jelentés szerint az európai labdarúgópiac 57 százalékát kitevő öt topbajnokság - angol, spanyol, olasz, német, francia - bevétele három százalékkal, 15,6 milliárd euróra nőtt.

Az angol Premier League-klubok bevételei - nagyrészt az elhalasztott közvetítési bevételeknek köszönhetően - nyolc százalékkal, 5,5 milliárd euróra nőttek, és számítások szerint a 2022/23-as szezonban a várható összesített árbevétel már meghaladhatja a 7 milliárd eurót. Ez elsősorban a maximális stadionkihasználtságnak, az új közvetítési díjaknak és egyéb kereskedelmi megállapodásoknak köszönhető.

Pádár Péter, a sporttanácsadási üzletág vezetője hangsúlyozta: a PL-klubok bevételeit nézve feltételezhető, hogy kevésbé érintette őket a világjárvány, ami azonban annak is köszönhető, hogy jelentősen átalakították az üzleti modelljüket.

"A klubok pénzügyi beszámolóiból az is látszik, hogy nem kellett jelentős összegű adósságot vállalniuk, mint más európai ligában játszó kluboknak"

- mondta.

A Bundesligában és a La Ligában egyaránt hat százalékkal csökkentek a bevételek, előbbiben 3 milliárd, utóbbiban 2,9 milliárd euróra. A spanyol klubok együttesen 2013/14 óta először könyveltek el veszteséget a működési eredményben.

A Serie A-ban szereplő együttesek ugyanakkor az összesített bevételek tekintetében a topbajnokságok között a legnagyobb, 23 százalékos növekedést produkálták, ami esetükben 2,5 milliárd eurót jelentett. A Ligue 1 csapatainak bevételei is nőttek, igaz mindössze egy százalékkal, 1,6 milliárd euróra.

A jelentés kiemelte: a 2020/21-es szezonban a mérkőzések jelentős részét zárt kapuk mögött, vagy csökkentett befogadóképességgel játszották, ami a meccsnapokból származó bevételek szinte teljes kiesését okozta, viszont a járvány hatása alapvetően megváltoztatta az európai labdarúgás pénzügyi irányítását. A ligáknak és kluboknak új, külső befektetőket kellett keresniük, és reagálniuk kellett az átigazolási kiadások és a klubok működése körüli trendek megváltozására.

Pósfay László, a sporttanácsadási üzletág igazgatója hangsúlyozta: a labdarúgás vonzó lehetőségnek bizonyul a nemzetközi befektetők egyre növekvő csoportja számára, a legnagyobb európai bajnokságokban 2021-ben tizenöt klubnál történt befektetés, ami több, mint 2019-ben és 2020-ban együttvéve. Hozzátette: a befektetések túlnyomó többségét, 87 százalékát nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyek és magántőke alapok hajtották végre,

a befektetések több mint kétharmada pedig az Egyesült Államokból érkezett.

A többklubos tulajdonlás (MCO - Multi-Club Ownership) is egyre népszerűbb, jelenleg több mint 70 MCO-t tartanak számon, ami több mint kétszerese az öt évvel ezelőtti számnak (28). A Premier League 20 klubjából kilenc működik MCO-modellben.

A növekvő televíziós nézettség és jegyeladások miatt a női labdarúgás piaca is egyre több befektetőt, szponzort vonz. A 2022-es női Eb döntőjét 87 192 néző izgulta végig a Wembley Stadionban, ahol a házigazda angolok hosszabbításban győzték le a németeket. A helyszínre kilátogató szurkolók mellett a BBC-n 17,4 millióan követték figyelemmel a kontinensbajnokság fináléját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×