Infostart.hu
eur:
358.93
usd:
309.55
bux:
130109.9
2026. május 22. péntek Júlia, Rita
A kivilágított olimpiai ötkarika a japán főváros Odaiba nevű városrészében 2020. január 24-én, pontosan fél évvel a sportesemény kezdete előtt. A tokiói nyári olimpiai játékokat július 24. és augusztus 9. között rendezik.
Nyitókép: MTI/AP/Jae C. Hong

Egy NOB-tag kikotyogta, mi lesz az olimpia sorsa

Dick Pound úgy tudja, már megszületett a döntés arról, hogy július 24-én nem rajtol el az olimpia. Az InfoRádiónak nyilatkozó sportközgazdász, Dénes Ferenc szerint a NOB pénzügyi szempontok miatt, amíg csak lehet, ragaszkodik a játékok megtartásához.

Miután Kanada és Ausztrália hivatalosan bejelentette, nem küld sportolókat egy idei tokiói olimpiára, valamint egyre több sportoló és edző szólított fel a halasztásra, már Abe Sindzó japán miniszterelnök is erről beszélt. Mint mondta, ezzel az eshetőséggel is számolni kell, a játékok törlése azonban nem jöhet szóba.

"A mostani körülmények között nehéz kitartani a játékok mellett, döntenünk kell majd a halasztásról, mert a sportolók egészsége a legfontosabb" - jelentette ki a rendező ország kormányfője.

Közben Dick Pound NOB-tag a USA Todaynek nyilatkozva azt mondta: már megszületett a döntés a halasztásról.

„A Nemzetközi Olimpiai Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján megszületett a döntés a halasztásról.

A részleteket még ki kell dolgozni, de a játékok nem kezdődnek el július 24-én, ezt tudom" - jelentette ki a kanadai sportvezető, aki szerint a legvalószínűbb, hogy jövő nyáron tartják meg az olimpiát.

A NOB korábbi alelnöke, a WADA egykori vezetője szerint szakaszosan érkeznek majd a bejelentések, és elkezdenek dolgozni a hatalmas következményekkel is.

Pénzügyi kérdés

Óriási nehézségeket jelentene a szervezőknek és a teljes sportéletnek a tokiói olimpia elhalasztása, ezért ha minimális esély adódik, akkor megtartják még az idén - fejtette ki az InfoRádióban Dénes Ferenc sportközgazdász.

Az olimpia halasztásával kapcsolatban a legkritikusabb kérdés, hogy mikorra lehetne eltolni, mivel például az UEFA már előbb lépett, és egymásra tolják az eseményeket 2021-re a szervezők, és most már globális verseny van a sportpiacon - mondta az InfoRádióban Dénes Ferenc sportközgazdász. Az egyik legnagyobb probléma, hogy időben már nem nagyon van hely, ahova eltolható lenne, mivel

a globális sportéletet kellene felforgatni ahhoz, hogy az eredetitől eltérő időpontban rendezhessék meg.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság négy héten belül dönt az olimpiai sportjátékokról, a NOB elnöke szerint azonban ez a legkevésbé tisztességes megoldás lenne a sportolókkal szemben. A sportközgazdász szerint ez kevésbé morális, vagy etikai kérdés, sokkal inkább szervezési és pénzügyi kérdés.

"Válság van, emberek halnak meg, az egész világon éppen bezárják a kapukat. Ilyenkor arról beszélni, hogy ááá, szó sem lehet arról, hogy bezárjuk a kapukat... Ha nem a pénzről lenne szó, már réges-régen lemondtuk volna" - mondta Dénes Ferenc. Szavai szerint tizenvalahány milliárd dollárban mérhető az az összeg, amit a japán kormány és gazdaság már erre fordított, kész vannak a létesítmények, bár a szervezési költségeket még nem fizették ki. Igaz, utóbbi egy részét már így is elköltötte a japán kormány, hiszen például fel kellett készíteni az önkénteseket.

"Alapvetően pénzügyi szempontokról van szó, bármilyen szép, mézes-mázos szavakat mond a NOB elnöke" - fogalmazott a sportközgazdász. A halasztás üzenet lenne a jövőben olimpiarendezést fontolgató országok számára is, hogy bármikor beleszaladhatnak abba, hogy egy különleges helyzet miatt elveszik az összes, a rendezésre fordított pénz.

Dénes Ferenc szerint ezért is ragaszkodik ahhoz a NOB, hogy a legvégsőkig kitartson, és

ha lesz egy pici esély arra, hogy minimális kárral, arcvesztéssel lehessen olimpiát rendezni, akkor megtartják.

Bármilyen furcsa, de a legkönnyebb része az lenne a történetnek, hogy újra a legjobb formába kerüljenek a sportolók - mondta Dénes Ferenc. Hozzátette: óriási apparátus dolgozik ezen, és nagyon komoly tudásanyag van összegyűjtve arról, hogyan kell egy sportolót adott időpontra a lehetőségekhez képest a legjobban felkészíteni. Szerinte azonban ez a kisebbik probléma, a nagyobbik az, hogy milyen időpontra halasztódjon egy esemény. Ha ugyanis összetorlódnak az események, fennáll a veszélye, hogy nézőt, pénzt veszít a szervezés.

Ráadásul egy rendezőország infrastruktúrájának felkészítése egy másik időpontra szintén komoly erőfeszítést igényel, miután 7 éve egy adott időszakra készültek. Az is kérdéses, hogy hogyan árazzák be a szponzorok, hogy ilyen típusú vis maior előjöhet, óvatosabbak lesznek.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Jön a háromnapos hétvége, így lesz zárva minden – mutatjuk a részleteket

Jön a háromnapos hétvége, így lesz zárva minden – mutatjuk a részleteket

Szombaton „hagyományos” nyitva tartás, de várhatóan óriási roham lesz a boltokban, vasárnap-hétfőn pedig a boltok zárva lesznek – a szokásos kivételekkel, mint a benzinkutak, nonstop üzletek, dohányboltok, virágüzletek. Vigyázzunk az online rendeléssel is, jellemzően vasárnap és hétfőn csak ételt szállítanak ki! Kedden minden visszaáll a normál kerékvágásba.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.22. péntek, 18:00
Koren Balázs
a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Pro Suli szakmai vezetője
Rohamosan fogy a magyar népesség, hat év alatt 200 ezer fővel lettünk kevesebben

Rohamosan fogy a magyar népesség, hat év alatt 200 ezer fővel lettünk kevesebben

Magyarország népessége hat év alatt 200 ezer fővel csökkent: a 2020-as 9,69 millióról 2026 elejére 9,49 millióra apadt a lakosságszám. A népességfogyás nem magyar sajátosság, hanem közép-kelet-európai régiós trend, miközben az Európai Unió teljes lakossága évről évre növekszik. A demográfiai folyamatok komoly gazdasági kihívást is jelentenek Magyarországnak: a foglalkoztatottak számának növelésére épülő gazdasági modell elérte a korlátait, a 2030-as évek közepétől pedig olyan léptékű változást hozhat a Ratkó-unokák tömeges nyugdíjba vonulása, ami jó eséllyel az állami nyugdíjrendszer feltételeinek szigorítását teszi majd szükségessé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×