A magyar férfi vízilabda-válogatott 10-4-re legyőzte Ausztrália csapatát a berlini világkupa vasárnapi döntőjében.
Elsősorban védekezésben kezdett jól a magyar csapat, különösképpen a kapuban Kardos Gergő kapta el a fonalat, a fiatal hálóőr hátrányban háromszor is hárított. Ennek ellenére az ausztrálok szereztek vezetést fórból, a magyarok azonban Manhercz Krisztián ötméteresével, valamint Zalánki Gergő szép lövésével fordítottak.
A második felvonásban is Kardos védései adtak erőt a magyaroknak, akik ezúttal is Zalánki, valamint Manhercz révén voltak eredményesek, s kétgólos előnnyel fordultak a nagyszünetben. Érdekesség, hogy az első két negyedben Kardos 12 lövésből tizet hárított, míg a túloldalon Joel Dennerlynek csak kilenc próbálkozás találta el a kapuját, igaz, abból négy gól született.
A harmadik negyedet rögtön egy kivédekezett hátránnyal, majd egy Manhercz-bomagóllal kezdte a magyar válogatott. Egy kontra után Jansik Szilárd harcolt ki ötméterest, amit újra Manhercz értékesített. Újabb ausztrál hibát követően emberelőnybe került a magyar csapat, Märcz Tamás időt kért, a figurát pedig Bátori egy gyönyörű lövéssel fejezte be, ideje korán lezárva ezzel az összecsapást.
A zárófelvonásban már teljesen felszabadultan játszhatott a magyar válogatott, amely végül 10-4-re diadalmaskodott.
A magyar válogatott 1999 után diadalmaskodott újra a világkupában.
Döntő:
Magyarország-Ausztrália 10-4 (2-1, 2-1, 4-0, 2-2)
gólszerzők: Manhercz 4, Zalánki, Bátori, Pásztor 2-2, illetve Kayes, Power, Younger, Ford 1-1
KezdőlapSportMegnyerte a Világkupát a férfi pólóválogatott
Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.
Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.