eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 5. vasárnap Adrián, Györgyi
Kazany, 2018. június 15.Didier Deschamps francia szövetségi kapitány (k) a Kazany Arénában tartott edzésen 2018. június 15-én. A franciák első világbajnoki mérkőzése június 16-án lesz Ausztrália ellen. (MTI/AP/David Vincent)
Nyitókép: David Vincent

A franciáknál még a tartalékok között is klasszisok vannak

Bemutatkozik ma a labdarúgó-világbajnokságon a francia válogatott, amely a két évvel ezelőtti Európa-bajnokság ezüstérme óta alaposan kicserélődött. 

Didier Deschamps szövetségi kapitány mindössze kilenc játékosát tartotta meg a hazai rendezésű kontinensbajnokságon szerepeltek közül. (Lloris és Mandanda a kapusposzton, Rami és Umtiti a hátvédposztokon, Kanté, Matuidi és Pogba a középpályás sorból, valamint Griezmann és Giroud a támadók közül.

Ugyanakkor nem igaz az, hogy a fiatalok, a keretbe az utóbbi huszonnégy hónapban bekerültek tapasztalanok lennének a nemzetközi porondon, elég csak Kylian Mbappé vagy Ousmane Dembélé példáját venni, előbbi a PSG, utóbbi a Barcelona játékosa. Ketten együtt 40 évesek. A keret több mint egyharmadát olyan játékosok alkotják, akik még nincsenek 24 évesek. Ugyanakkor ebből az ifjú társaságból Mbappé és Dembélé a világ legdrágább játékosai, Benjamin Mendy a világ legdrágább védői közé tartozik.

A francia sajtó szerint a „kékek” a Lloris – Pavard, Varane, Umtiti, Mendy – Tolisso, Kanté, Pogba – Mbappé, Griezmann, Dembélé tizeneggyel kezdenek majd, félelmetes leírni a nevek helyett a klubokat: Tottenham – VfB Stuttgart, Real Madrid, Barcelona, Manchester City – Bayern München, Chelsea, Manchester United – PSG, Atlético Madrid, Barcelona. Érdemes hozzátenni: Dembélé kivételével, aki tavasszal már többet játszott, de nevezzük a Barça 12-13. emberének az előző idényre gondolva, mindannyian rendszeresen játszottak klubjukban, ha nem voltak éppen sérültek sokáig, mint Mendy. S akkor még ott van a keretben Lucas Hernandez az Atlético Madrid balhátvédje, Blaise Matuidi a Juventus és Steven N’Zonzi a Sevilla, valamint Thomas Lemar az AS Monaco korábbi, néhány napja az Atlético Madridhoz igazolt középpályása, vagy Olivier Giroud, a Chelsea csatára.

Didier Deschamps – aki szeretne a harmadik olyan világbajnok futballista lenni Mario Jorge Zagallo és Franz Beckenbauer után, aki szövetségi kapitányként is elnyeri a címet – 1998-ban csapatkapitánya volt az eddigi egyetlen francia válogatottnak. Úgy véli, azóta sem volt olyan egységes csapata a „kékeknek”, csak a mostani.

A franciák szerint van egy „érdekes” hagyomány:

az első mérkőzés nagyjából eldönti, hogyan szerepel a csapat a világbajnokságon.

1998-ban, amikor világbajnokok lettek, 3-0-ra verték Dél-Afrikát a nyitányukon. 2002-ben óriási meglepetésre kikaptak Szenegáltól, s kiestek a csoportmeccsek végén. 2006-ban gól nélküli döntetlenel kezdtek Svájc ellen, de az nem volt rossz eredmény, a svájciak az egész tornán egyetlen gólt sem kaptak. 2010-ben az Uruguay elleni 0-0 után rosszra fordultak a dolgok, nem jutot tovább a morálisan teljesen szétesett csapat. 2014-ben 3-0-ra verték Hondurast, s csak a későbbi győztes németek tudták őket megállítani a negyeddöntőben.

A legutóbbi világbajnokságon és Európa-bajnokságon már Didier Deschamps vezette a válogatottat, a csapat mind a kétszer, Brazíliában a legjobb nyolc között, az otthoni kontinensbajnokságon a döntőben, a későbbi győztes ellen vérzett el. Deschamps a harmadik csoportmérkőzésen lesz rekorder, értelemszerűen a másodikon éri be az eddig a legtöbb mérkőzésen a francia válogatottat dirigáló Raymond Domenechet. Azt már most is elmondhatja magáról, hogy senki sem nyert nála több meccset a „kékekkel”.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Nagyon fontos területet veszíthetnek az ukránok, kiszivárgott Trump súlyos terve - Ukrajnai háborús híreink vasárnap

Szombaton kiderült, hogy Donald Trump újbóli megválasztása esetén a NATO-tagállamokat arra kényszerítené, hogy védelmi kiadásaikat a GDP 3 százalékára emeljék, reagálva ezzel az Oroszország és Kína jelentette fenyegetésekre, miközben az Ukrajnának nyújtott támogatást nem számítaná bele ebbe a keretbe. Eközben a G7 országok vezetői tárgyalásokat folytatnak egy olyan javaslatról, amelynek értelmében Ukrajnának 50 milliárd dollár értékű segélyt nyújtanak, amit az Európában befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből finanszíroznának. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×