Az emlékév alkalmáról a Gödöllői Királyi Kastély ügyvezető igazgatója azt mondta: három kerek évforduló is van, Erzsébet királyné 170 éve született, 150 éve lépett először Magyarország földjére, 140 éve pedig közreműködött a kiegyezés létrejöttében - ez utóbbi a koronázás évfordulója is.

Erzsébet királyné 140 évvel ezelőtt éppen koronázási ajándékként kapta Magyarországtól a gödöllői kastélyt, ahol a rendezvénysorozat április 8-tól december végéig tart.

Révész T. Mihály hangsúlyozta: az egész évet Erzsébet királyné emlékének szentelik, májusban lesz egy tudományos konferencia, amely a kiegyezés hátterét tárja fel, júniusban a koronázás alkalmából elevenítik fel a királyné az emlékét, augusztusban egy hasonmásversenyt rendeznek, a győztesnek szerződést ajánlanak, aki reményeik szerint nem csak idén lesz Gödöllő arca, hanem a következő években is.

Novemberben Erzsébet-napi estélyt rendeznek a kastélyban, decemberben pedig Erzsébet Gödöllőn töltött karácsonyát idézik fel.

A kastély ügyvezető igazgatója kitért arra is, hogy reményeik szerint 2011-ig teljes egészében megújulhat az épületegyüttes, egyrészt uniós pályázati pénzekből, másrészt magántőkéből.

Hatalmas nimbusz

Az Erzsébet Emlékév kurátora az InfoRádióban felidézte, hogy amikor Erzsébet 16 évesen férjhez ment Ferenc Józsefhez, felébredt az országban a remény, hogy ez a szép fiatal nő segít majd az önkényuralomban megfáradt, értelmes békére vágyó Magyarországnak.

Ezt a reményt nagyszerűen beteljesítette, kiváló politikai érzékével felismerte, hogy a továbbélés egyetlen útja a magyarokkal való megbékélés - tette hozzá Dózsa Katalin.

A szakember szerint külön érdekes - és a csak az ötvenes években megismert genfi naplójából ismert -, hogy Erzsébet köztársasági érzelmű volt.

"A sors iróniája, hogy egy forradalmi eszméket valló nő az egyik legkonzervatívabb császári udvarban lett az uralkodó felesége. Magyarországon ugyanakkor sokkal erősebb volt a liberalizmus, és ezért sokkal jobban is érezte magát, itt töltötte életének legboldogabb éveit" - hangsúlyozta Dózsa Katalin.

Az emlékév kurátora felidézte azt is, hogy a királyné halála után közadakozás indult Magyarországon, óriási összeg gyűlt össze, de sokáig nem tudtak megegyezni abban, mi lenne méltó hozzá, ezért végül csak 1933-ban állították fel a szobrát a mai Március 15. téren.

Erzsébet nimbusza akkora volt, hogy még a Rákosi-rendszer alatt sem merték az Erzsébet hidat és az Erzsébet királyné útját átnevezni - fűzte hozzá Dózsa Katalin.