A hivatal évről évre vizsgálja, hogy, hogy milyen szerepet töltenek be a bevándorlók a bűncselekmények elkövetésében. Ezúttal a 2024-es adatokat hozták nyilvánosságra. A jelentés szerint a gyanúsítottak közel kilenc százaléka bevándorló háttérrel rendelkező személy volt.

A beszámoló alapjául szolgáló hivatalos statisztikai adatok szerint múlt évben Németországban 3,1 millió bűncselekményt regisztráltak. A gyanúsítottak száma 1,97 millió volt, közülük 697 ezer nem rendelkezett német állampolgársággal, és akik közül 172 ezer volt a BKA definíciója szerint bevándorló, vagyis az összes gyanúsított 8,8 százaléka. Ez utóbbi arány nagyjából azonos az egy évvel korábbi adattal.

A BKA-jelentésben a bevándorlókat, illetve az országban tartózkodó menekülteket menedékkérőként, immár hivatalos elismeréssel rendelkező menekültként, továbbá tartózkodási státusszal rendelkezőként, végül pedig az ország elhagyására kötelezettként határozta meg. Az általános bűncselekményeket pedig pedig nem politikai indíttatású cselekményként regisztrálta.

Az adatokból kitűnt, hogy

a bevándorlói háttérrel rendelkező gyanúsítottak aránya különösen magas volt a csalás, az okirat-hamisítás, ezt követően pedig az élet elleni bűncselekmények, valamint a lopás elkövetésében.

A korábbi adatokhoz képest viszonylag alacsonyabb volt a szexuális bűncselekmények ellövetésével gyanúsított bevándorlók száma.

Ugyanakkor az egy évvel korábbi statisztikához viszonyítva 2024-ben 5,2 százalékkal nőtt azoknak a bevándorlóknak a száma, akik maguk is különböző bűncselekmények áldozatai voltak.

Összességében a gyanúsított bevándorló bűnelkövetők száma a múlt évben 178 581-ről 172 203-ra csökkent, ami a statisztikai adatok szerint elsősorban a kannabisz részleges legalizálásának a következménye. Az adatokból kitűnt az is, hogy a bűncselekmények elkövetőknek több mint a fele 30 év alatti volt, és több mint háromnegyedük férfi.

A beszámoló szerint a Németországban élő menekültek száma 2024-ben meghaladta a hárommilliót. Kevéssel több mint egyharmaduk, a statisztika szerint 1,1 millió Ukrajnából érkezett, majd 629 ezerrel Szíria, 323 ezerrel Afganisztán és 167 ezerrel Irak következik. Németország teljes lakossága körülbelül 83,5 millió fő.

Az ukrán gyanúsítottak aránya 12,8 százalék volt,

ami – mint a média kiemelte – jelentősen alacsonyabb volt, mint a bevándorlói hátterű lakosságon belüli 35,7 százalékos részarányuk.

A gyanúsítottak táborában ugyanakkor 21, illetve 10 százalékkal a szíriai és az afgán menekültek állak az élen, ami nagyjából megegyezett a Németországban élő bevándorlók körében képviselt arányukkal. A Maghreb-országokból – Algériából, Marokkóból és Tunéziából – érkezett gyanúsítottak aranya 9,1 százalékos.

A Bild című lap ugyanakkor ezzel kapcsolatban „saját statisztikát” közölt. Az újság szerint tavaly a német állampolgárok esetében 100 ezer lakosra 163 gyanúsított „jutott”, míg ugyanez az adat 100 ezerhez viszonyítva a szíriai bevándorlók esetében 1740, az afgánok esetében pedig 1722 volt.