Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.53
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A német zászló lobog a német parlament épülete, a Reichstag előtt Berlinben az előrehozott szövetségi parlamenti választás napján, 2025. február 23-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Martin Divisek

Kutató: az illegális bevándorlás évtizedes probléma Németországban, és most kezdenek vele foglalkozni

Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője szerint az új német kormány bevándorláspolitikája a szöges ellentéte az előző, Olaf Scholz vezette kormányénak.

A Migrációkutató Intézet elemzése szerint a határvédelem fokozása után a családegyesítés felfüggesztését és a gyorsított honosítási eljárás eltörlését terjeszti a parlament elé a német kormány.

„Ahogyan Alexander Dobrindt szövetségi belügyminiszter is mondta a napokban: a cél a menekültügyi fordulat végrehajtása. Azaz a CDU/CSU és a szociáldemokraták koalíciója teljes irányváltásra készül, ennek pedig már lehet látni jeleit” – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője.

Nagyjából egy hónapja lépett hivatalba az új német kormány, és máris azt lehet látni, hogy sorra hozzák a szigorító intézkedéseket. Az egyik ilyen volt a határvédelem fokozása: szinte minden menedékkérőt visszafordítanak a határon. Már meg is jelentek az első adatok: június 1-jéig 2850 embert állítottak meg, 179 menedékkérelmet regisztráltak, ebből 138-at elutasítottak.

Emellett a napokban a kormánykoalíció több más intézkedésről is megállapodott, amiket hamarosan a parlament elé terjeszt jóváhagyásra. Ezek közt két fontosabb tervezet van: egyrészt a német szövetségi kormány két évre felfüggesztené a családegyesítést a kiegészítő védelemben részesülő bevándorlók számára, másrészt szigorítaná az állampolgárságszerzést, azaz eltörölné a gyorsított honosítási eljárást, amely csak hároméves németországi tartózkodást követel meg – sorolta Dócza Edith Krisztina.

A családegyesítés révén 2018 és 2024 között 58 400 vízumot adtak ki családtagok számára, a korábbi kvóta szerint havonta legfeljebb ezer ember kaphatott ilyen jellegű engedélyt, tehát évente akár 12 ezer embert is befogadhatott így Németország – mondta a Migrációkutató Intézet munkatársa. Ezzel szemben a mostani döntés, ha a parlament elfogadja, közel 390 ezer embert érintene, főként szíriaiakat, akik két éven keresztül nem hozhatnák maguk után házastársukat, gyermekeiket, szüleiket. A vezető elemző megjegyezte, lennének kivételek is, mint például a várandós nők, krónikus betegek, fogyatékkal élők, valamint a szülők nélkül érkező kiskorúak, akikre egyedi elbírálás vonatkozna.

Dócza Edith Krisztina szerint jelenleg pontos statisztikai adat nincs arról, hogy hány embert érintene a változás a honosításban, csak annyit tudni, hogy

2024-ben csaknem 250 ezren kaptak német állampolgárságot, ami 25 éves rekord.

Az elemző megjegyezte, azért is lehe nehezen adatokat meghatározni, mert nagyon sokan vannak a kérvényezők között olyanok, akik a 2015-16-os menekülthullám során érkeztek, és most jelentkeznek német állampolgárságért.

„Amit most láthatunk, az a szöges ellentéte annak, amit az előző, Olaf Scholz vezette kormány elindított” – jelentette ki a Migrációkutató Intézet vezető elemzője. Az előző kormány sokkal inkább a munkaerő beáramlására helyezte a hangsúlyt migrációpolitikájában, a mostani viszont az illegális bevándorlást igyekszik felszámolni. A kutató megjegyezte, ez egy tíz éve jelen lévő probléma Németországban, amivel a jelek szerint most kezdenek el foglalkozni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Eljött a háború eddigi legnagyobb fordulata – A szemünk láttára dől el egész Ukrajna sorsa

Az ukrajnai háború legnagyobb fordulata idén egyértelműen nem a frontvonalon, hanem a Fehér Házban történt: Donald Trump elnök átvette a hatalmat az Egyesült Államok felett, ezzel gyökeres változás állt be Washington Ukrajna-politikájában. Amerika többé nem küldi korlátlanul, kvázi-bérmentve a fegyvereket, pénzt és szakértelmet Ukrajnába, emellett az amerikai diplomaták Moszkvával is egyeztetni kezdtek, azzal a céllal, hogy sikerüljön valamilyen kompromisszumot kialkudni, amely a háború lezáráshoz vezet. Az események az év végére kifejezetten felgyorsultak: majdhogynem mindennapossá váltak az orosz-amerikai és ukrán-amerikai tárgyalások, de továbbra is erősen kérdéses, hogy sikerül-e érdemi áttörést elérni a háború lezárása felé a közeljövőben. Egyelőre csupán az jelenthető ki 100%-os bizonyossággal, hogy Trump-féle, ukrajnai háború kapcsán bekövetkezett hatalmas diplomáciai, politikai és katonai fordulat egyike az év 10 legnagyobb sztorijának.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×