Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.83
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Wooden court gavel and a plaque labeled migrants in front of the flag of Germany.
Nyitókép: Kagenmi/Getty Images

Új irányvonal a német bevándorláspolitikában: sorra jelentik be a szigorításokat

A legújabb fejlemény, hogy a német parlament elfogadta azt a javaslatot, amely szerint a kiegészítő védelemben részesülő migránsok számára két évre felfüggeszthetik a családegyesítést – mondta az InfoRádióban Dócza Edith Krisztina. A Migrációkutató Intézet vezető elemzője arról is beszélt, hogy a következő fontos lépés a harmadik országbeli állampolgárok gyorsított honosításának eltörlése lehet.

A bevándorláspolitika átalakítása volt a Kereszténydemok­rata Unió (CDU) és a Keresz­tényszociális Unió (CSU) egyik legfőbb ígérete a februári, németországi előre hozott szö­vetségi választásokat megelőző kampányban. A CDU/CSU pártszövetség végül a Szociáldemokrata Párttal (SPD) lé­pett koalícióra. A fekete-vörös koalíció a beván­dorláspolitika gyökeres átalakítá­sával kezdte meg a kormányzást Friedrich Merz vezetésével. A Migrációkutató Intézet az azóta eltelt első két hónap tapasztalatait összegezte egy tanulmányban.

A tanulmány szerzője, Dócza Edith Krisztina az InfoRádióban elmondta: a német bevándorláspolitika megreformálása tulajdonképpen az új német kormány május 6-i megalakulásával kezdetét vette, azóta sorra jelentik be a szigorításokat, illetve a különböző intézkedéseket. Az első ilyen rendelkezések egyikeként Alexander Dobrindt belügyminiszter bejelentette, hogy az egyik 2015-ös kormányrendelet visszavonásával lezárják a szárazföldi határt a dokumentumok nélkül érkező migránsok, köztük a menedékkérők előtt. A következő lépés a határvédelem fokozása volt: további háromezer rendőrtisztet vezényeltek a német határszakaszokra, így nagyjából 13-14 ezer főre emelkedett a határon szolgálatot teljesítő német rendőrtisztek száma.

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője a legfontosabb intézkedések közé sorolta még azt is, hogy a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal (BAMF) még a fekete-vörös koalíció hivatalba lépése előtt, április 8-án leállította a nemzetközi befogadási programokat. A legújabb fejlemény pedig az, hogy a német parlament múlt pénteken elfogadta azt a javaslatot, amely szerint

a kiegészítő védelemben részesülő migránsok számára két évre felfüggesztik a családegyesítést.

A szavazás során 444-en értettek egyet a jogszabálytervezettel, 133 képviselő viszont elutasította, így a Bundestag végül elfogadta a törvénymódosítást. Dócza Edith Krisztina ugyanakkor hozzátette: a szociáldemokraták közül az elmúlt napokban többen megerősítették, hogy csak a koalícióhoz való lojalitásuk miatt szavazták meg a javaslatot.

Az elemző megjegyezte: az eddigi tapasztalatok alapján a CDU/CSU pártszövetség az elmúlt két hónapban igyekezett tartani a kampányígéreteit, de az SPD-vel gyakoriak a súrlódások. Dócza Edith Krisztina úgy fogalmazott, az uniópártok „soha nem látott” szigorításokat lengettek be még az év elején a bevándorláspolitikával kapcsolatosan, és bár a szociáldemokraták látványosan nem tesznek nekik keresztbe, de jól láthatóan megpróbálják valamelyest „visszafogni” Friedrich Merzet.

További jogszabályváltozások is várhatók a jövőben, melyek közül az elemző kiemelte, hogy hamarosan a Bundestag elé kerülhet az előző koalíció által bevezetett gyorsított honosítás eltörlése, ami lehetővé tette, hogy a Németországban élő harmadik országbeli állampolgárok három év németországi tartózkodás után kérvényezhessék az állampolgárságot. Ezt a kérdést is tárgyalták pénteken a parlamentben, de a belügyi bizottság még vizsgálja a gyorsított honosítás eltörlésének lehetőségét. A következő hetekben újabb egyeztetéseket tartanak a témában, majd ezt követően a plenáris ülésen szavazhatnak róla a képviselők. Dócza Edith Krisztina az alapján, hogy az érintett migránsok családegyesítésének felfüggesztését megszavazta a Bundestag, arra számít, hogy várhatóan eltörlik a gyorsított honosítást is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×