Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
332.02
bux:
122118.18
2026. január 16. péntek Gusztáv
Svédország és Szíria zászlaja.
Nyitókép: Getty Images

A svéd kormány a migránsok visszafogadásához kötné a Szíriának szánt fejlesztési pénzeket

Az Aszad-rezsim megdöntése óta először látogatott el hivatalos svéd delegáció Szíriába. A svéd kormány első körben a szír bűnelkövetőket küldené haza, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra. Sayfo Omar, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetője az InfoRádióban elmondta: ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége az olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában.

Svéd delegáció utazott Szíriába, hogy egyeztessen a bűnelkövető szír állampolgárok visszafogadásáról. Stockholm közölte: együttműködés nélkül nem biztosítja az arab ország számára a fejlesztési pénzeket. Hasonló tárgyalást tartottak Libanonban is. Az Aszad-rezsim megdöntése óta először érkezett hivatalos svéd kormányküldöttség Szíriába november végén. A delegációt Johan Forssell svéd bevándorlásügyi miniszter vezette, aki a tárgyalásokat követően sikeresnek értékelte az egyeztetéseket.

Sayfo Omar az InfoRádióban felidézte: Svédországba 2015-ben, illetve a korábbi években hozzávetőleg 200 ezer szíriai menedékkérő érkezett. Mivel a skandináv ország társadalmán belül az utóbbi időben heves viták zajlottak a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről és azok hatásairól, a szír állampolgárok jelenléte tovább fokozta a feszültségeket.

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője elmondta: Svédországban főleg annak tudható be, hogy szigorodott a korábban liberálisabb migrációs politika, hogy 2022 óta kívülről támogatja a kormánykoalíciót a migrációkritikus Svéd Demokraták nevű párt. Mint fogalmazott, a svéd kormányzat „kapva kapott az alkalmon”, amikor tavaly megbukott az Aszad-rezsim Szíriában. Azóta a stockholmi politikai vezetés különböző utakon próbálta meg kijárni, hogy

az új szíriai kormányzattal egyeztetve hazaküldhesse első körben a szír bűnelkövetőket, második körben pedig mindazokat a szír állampolgárokat, akik nem jogosultak a Svédországban való tartózkodásra, mivel hazájukban már biztonságossá vált az élet.

A Migrációkutató Intézet tanulmánya szerint Svédországban 128 szíriai állampolgárt ítéltek el és toloncolnának ki bűncselekmények elkövetése miatt. A szíriai kormányzat partnernek mutatkozik abban, hogy visszafogadja az érintetteket, mivel szüksége van a nemzetközi legitimitásra és az anyagi forrásokra, így például a svéd fejlesztési támogatásokra is.

Sayfo Omar kiemelte: a svéd kormány az önkéntesen hazatérő szíriaiaknak jelentős támogatást biztosít,

egy felnőtt ember 21 ezer eurónyi támogatásra jogosult.

Svédország ezzel a kezdeményezéssel csatlakozik más nyugati országokhoz (például Dániához vagy Németországhoz), melyeknek kormányai különböző támogatásokat adnak azoknak a bevándorlóknak, akik önkéntesen hazatérnek. Svédország esetében az elemző tájékoztatása szerint 60-70 ezer emberről lehet szó. Németországban akár több mint 300 ezer bevándorló is érintett lehet, ennyien dönthetnek úgy, hogy élnek a támogatás igénylésével, és visszatérnek hazájukba.

A szíriai polgárháború kitörése, vagyis 2011 óta körülbelül 1 millió 200 ezer szíriai állampolgár érkezett Európába,

a legnagyobb hullám 2015 környékén indult. Közülük mintegy 300 ezren már rendelkeznek állampolgársággal különböző európai államokban. A további 900 ezer ember közül az érintettek fele már közel került a letelepedési státusz megszerzéséhez, így adott esetben a közeljövőben könnyeben lehetne őket integrálni a gazdaságba is. A többiek viszont különféle jóléti intézkedéseknek köszönhetően „fenntartatják magukat” Sayfo Omar megfogalmazása szerint. Elsősorban az ő távozásukat sürgetnék a már említett nyugat-európai államok.

A terv megszületett, a megvalósítás még akadozik

A Migrációkutató Intézet kutatási vezetője megjegyezte: egyelőre kevés sikerrel zajlanak ezek a hazatelepítési kezdeményezések. Az Aszad-rezsim bukása óta eltelt egy évben egymillióan tértek haza Szíriába, de a többség jellemzően a környező országokból, így például Törökországból, Jordániából és Libanonból. Európai adatok még nem állnak rendelkezésre, de a német állam korábban közölte, hogy ezer bevándorló hazatelepítését hajtotta végre. Sayfo Omar szerint a következő időszakban csupán néhány ezer szír állampolgár térhet haza egy-egy európai országból. Ez főként azzal magyarázható, hogy

Bassár el-Aszad távozása ellenére messze nem olyan ideálisak a körülmények Szíriában, mint például Ausztriában, Németországban, Hollandiában vagy Svédországban.

Az elemző úgy fogalmazott, a hazatelepítési támogatások valóban lehetőséget kínálnak arra, hogy a szíriai bevándorlók biztonságosan hagyhassák el Svédországot, és megfelelő anyagi forrás birtokában élhessenek újra Szíriában. Kiemelte azt is, hogy egyre jelentősebben szigorodnak a nagyobb lélekszámú migránsközösségeket befogadó európai országokban az állampolgárság megszerzésének és a menedékkérelmek elbírálásának a szabályai. Ennek egyik bizonyítéka, hogy Svédország és Németország 2016 óta már csak két évre érvényes oltalmazotti státuszt ad a migránsoknak.

Sayfo Omar arra számít, hogy ahogy a következő években folyamatosan lejárnak az oltalmazotti státuszok, úgy lesz egyre vonzóbb a hazatérés lehetősége olyan bevándorlók számára, akik jogi bizonytalanságban és kétségek között vannak Európában. Ugyanakkor hangsúlyozta: ehhez az szükséges, hogy az érintettek ösztönzést kapjanak, illetve „ne tegyenek keresztbe azok a különböző európai bíróságok, amelyek az elmúlt években folyamatosan próbálták megakadályozni a szigorúbb bevándorláspolitika bevezetését”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×