A nyugati támogatók a párizsi csúcstalálkozón kiadott közös nyilatkozatukban kötelező érvényű biztonsági garanciákat ígértek Ukrajnának. A terv kulcsfontosságú eleme, hogy politikailag és jogilag kötelező érvényű biztosítékot nyújtsanak Ukrajnának arra vonatkozóan, hogy egy újabb orosz támadás esetén sem hagyják magára. Ez a kötelezettségvállalás a NATO-szerződés 5. cikkét hivatott felidézni, amely kimondja, hogy a szövetségesek kölcsönösen segítséget nyújtanak fegyveres támadás esetén. „Ezek a kötelezettségek magukban foglalhatják a katonai képességek alkalmazását is” – áll a közös nyilatkozatban. A csapatok bevetésének célja, hogy megakadályozza az újabb nagyobb agressziókat, és hozzájáruljon Ukrajna hosszú távú biztonságához, a frontvonalaknál azonban nem kerül sor tényleges bevetésre, a cél a béke távolról történő fenntartása.

Ám sok országban, köztük Németországban is, még parlamenti jóváhagyásra van szükség a tervezett biztonsági garanciák végrehajtásához.

Friedrich Merz kancellár a 35 ország találkozóját követő nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Ukrajna újjáépítése „összefonódik” a biztonsági garanciákkal, amelyek nélkülözhetetlenek egy lehetséges mielőbbi tűzszünet biztosításához. A kereszténydemokrata kancellár megerősítette azt a korábbról ismert vállalást, hogy a német hadsereg is kész katonailag hozzájárulni ehhez.

A kivitelezésről Berlin és Kijev már korábban is előzetes egyeztetés folytatott. Merz ennek szellemében ismét hangsúlyozta, hogy

katonai támogatásra csakis egy Ukrajnával szomszédos NATO-ország területéről kerülhet sor.

Ennek formájáról ugyanakkor a kormánynak, illetve a parlamentnek kell majd döntenie, amikor mindez esedékes lesz. Németország továbbra is politikai, pénzügyi és katonai szerepet kíván betölteni Ukrajna támogatásában – szögezte le a kancellár.

Berlinben máris megkezdődött a találgatás arról, hogy a Bundeswehr szerepvállalása milyen módon történhet. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a konzervatívokból és a szociáldemokratákból álló Merz-kormány szigorúan tartja magát az előző, Olaf Scholz vezette koalíció Ukrajna-politikájához. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor szinte teljes a konszenzus a német parlamenti pártok között, sőt az ellenzéki AfD a támogatás egyéb formái közül is a legtöbbet elutasítja.

A CDU főtitkára, Carsten Linnemann a ZDF közszolgálai médiumnak adott szerdai nyilatkozatában ugyancsak azt hangsúlyozta, hogy Berlin nem vállalt semmifajta kötelezettséget a Bundeswehr katonáinak esetleges közvetlen ukrajnai telepítésére.

Németország természetesen kész a béke biztosítására, azonban csakis egy NATO-ország területéről

– erősítette meg a főtitkár a kancellár, egyben pártelnök előző napi vállalását.

Elemzők a párizsi találkozó kapcsán azt emelték ki, hogy a biztonsági garanciák egyre konkrétabbá válnak. Utaltak arra is, hogy Friedrich Merz kész német katonai erők telepítésére Ukrajnával szomszédos NATO-országok területén.

Azzal kapcsolatban ugyanakkor találgatásokba sem bocsátkoztak, hogy hány német katona venne részt egy ilyen misszióban, illetve adott esetben milyen feladatokat látnának el.