Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
330.4
bux:
115909.58
2026. január 8. csütörtök Gyöngyvér
Az Ukrajnát az Oroszország elleni háborújában támogató országokat tömörítõ úgynevezett hajlandók koalíciójának csúcstalálkozóját követõ sajtótájékoztatón a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2026. január 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője felhívta a figyelmet, hogy az ukrán-brit-francia vállalások addig nem mérvadóak, amíg Oroszország nem bólint rá a béketervre.

A több mint 27 vezető részvételével zajlott párizsi csúcstalálkozón az Egyesült Államokat Steve Witkoff különleges megbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner képviselte, de jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár is. A csúcs nyilatkozattervezetében hangsúlyozzák, hogy az Ukrajna támogatását célzó garanciák kötelező érvénnyel bírnak egy esetleges újabb orosz támadás esetén.

A tervezet kitér az Egyesült Államok vezette, a tűzszünet betartásáért felelős mechanizmusra is, ami az Ukrajnával szövetséges országok részvételét is meghatározza az ellenőrzésben, illetve rendelkezik az Ukrajnának nyújtandó folyamatos és hosszútávú katonai segítségről és nemzetközi egységekről.

„Összesen 35 ország vesz részt a tettre készek koalíciójában, de elsősorban a franciák és a britek dominálták az egyeztetéseket, ők vállalták azokat a garanciákat, amelyeket Ukrajna elméletileg a háború lezárása után kaphat” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta, hogy

konkrét garanciákat a franciák és a britek vállaltak, de a tűzszünet ellenőrzését, illetve az ukrán fegyveres erőknek a felkészítését az Egyesült Államokkal közösen vállalnák.

„A jogi garancia arról szól, hogyha Ukrajnát támadás éri a háború lezárása után, akkor a koalíció tagjai vállalják, hogy Ukrajnát megsegítik, de az nem ismert, hogy katonai vagy pénzügyi támogatási formáról van-e szó” – emlékeztetett a poszt-szovjet térség szakértője.

30 ezer fős európai egység Nyugat-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij közvetlenül az ünnepek előtt járt az Egyesült Államokban, akkor Donald Trumppal találkozott Floridában, ahol megállapodtak a biztonsági garanciákban, és ennek tárgyalásnak a további folytatása a párizsi egyeztetés lett.

„Az Egyesült Államok a biztonsági garanciák keretében hírszerzési támogatást, adatokat és fegyvereket adhat Ukrajnának, míg az európai partnerek pénzt és esetlegesen konkrét katonai erőket tudnak felsorakoztatni Ukrajnában”

– sorolta a szakértő. „A megállapodás szerint a békefenntartó kontingens keretében a franciák és a britek nagyjából 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában, így Oroszország azonnal hadviselő féllé válna Franciaországgal és Nagy-Britanniával, ha újra megtámadná Ukrajnát” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Mi lesz a béketárgyalásokkal?

A szakértő szerint az oroszok belemennek a biztonsági garanciákba, hiszen a novemberben Steve Witkoff által tető alá hozott béketervben már szerepeltek Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák. Úgy látja, hogy az oroszok kompromisszumképesek a kérdésben, de Moszkva eddig kitért a béketerv konkrét értékelésétől.

Emlékeztetett, hogy a 20 pontra csökkentett béketerv az európai behatások után jelentősen megváltozott, ezt a változatot elutasította Vlagyimir Putyin. Volodimir Zelenszkij floridai látogatásakor pedig az orosz elnöki rezidencia megtámadásával vádolták meg az ukránokat. „Bármit írnak alá a franciák, a britek és az ukránok, a végleges béketervhez Oroszország jóváhagyása is kell” – hangsúlyozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitoloncolási offenzíva jöhet Németországban, a menekültek száma már most rohamosan csökken

Kitoloncolási offenzíva jöhet Németországban, a menekültek száma már most rohamosan csökken

Az elmúlt években túlzottan liberálisnak tartott menekültpolitika szigorítását tűzte zászlajára a tavaly májusban hivatalba lépett Merz-kormány. A szigorítás fő szószólói a keresztény pártok, a CDU és a CSU voltak, míg a koalíciós partner szociáldemokraták inkább fékezni igyekeztek mindezt. Úgy hírlik, a hatóságok most egy újonnan létrehozott kitoloncolási mechanizmust alkalmaznak.

Havazás: itt a rengeteg víz, ezt kéne megtartani valahogy az aszályok előtt

Az aszály elleni védekezés az egyik legfontosabb feladat 2026-ban a magyar mezőgazdaságban, ebből a szempontból a mostani kiadós havazás nagyon kedvező a csapadék pótlásában – mondta az InfoRádióban Papp Zsolt, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a szervezet évnyitóján.
inforadio
ARÉNA
2026.01.09. péntek, 18:00
Bartal Tamás
a Nemzeti Közút Zrt. igazgatóságának elnöke
Elfogyott a lendület, nyomás alá kerültek a techrészvények

Elfogyott a lendület, nyomás alá kerültek a techrészvények

A hét eleji emelkedést követően mostanra elfogyott a lendület a világ tőzsdéin, az ázsiai tőzsdék lekövették a tegnapi Wall Street-i esést, és a globális hangulatromlással összhangban Európában is lefelé vették az irányt a vezető indexek, bár a zárásra már felemás elmozdulásokat mutattak. Az amerikai piacokon gyengélkedett ma a technológia szektor, a vezető indexek közül csak a Nasdaq esett. A befektetők kiemelten figyelik a geopolitikai eseményeket, különösen Donald Trump Grönlanddal kapcsolatos tervei miatt. A növekvő geopolitikai feszültségek közepette a védelmi szektor részvényei továbbra is jól teljesítenek, különösen azt követően, hogy Donald Trump az amerikai védelmi kiadások jelentős növelését helyezte kilátásba.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×