Infostart.hu
eur:
362.64
usd:
310.76
bux:
150951.21
2026. augusztus 24. hétfő Bertalan
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

Négy EU-tagállam kap komoly pénzeket a migrációs nyomás miatt

Az Európai Bizottság értékelése szerint Görögország, Ciprus, Spanyolország és Olaszország jelenleg migrációs nyomás alatt áll, így ezek az országok a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatálybalépése után elsőként férhetnek hozzá az uniós szolidaritási alaphoz - közölte kedden a brüsszeli testület.

A tavaly elfogadott - jövő júniusban bevezetendő - paktum egyik kulcseleme az új szolidaritási rendszer, amelynek célja, hogy enyhítse a migrációs nyomás alatt álló országok terheit. Ennek értelmében a többi tagországnak vagy be kell fogadnia egy részt e frontországok menedékkérőiből, vagy pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk, illetve alternatív támogató intézkedésekkel kell segíteniük ezen tagállamokat.

További tagállamok - köztük Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország - a migrációs nyomás kockázatának van kitéve, ezért a tervek szerint elsőbbségi támogatást kapnak az EU migrációkezelési eszköztárából.

A közlemény szerint Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország az elmúlt öt év során felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhet a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.

A testület egyelőre javaslatot tett az első szolidaritási alap létrehozására, és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács feladata, hogy elfogadja és megállapítsa az alap nagyságát és a tagállamok arányos hozzájárulását. Miután a Tanács meghozza döntését, a tagállamok szolidaritási hozzájárulásai nyilvánosak és jogilag kötelezőek lesznek. A tagállamok szabadon választhatják meg, hogy milyen formában tesznek hozzájárulást.

A mostani bejelentést annak a keretében tette Brüsszel, hogy a bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust.

A bizottság közleménye szerint az éves migrációkezelési ciklus átfogó képet nyújt az Európai Unió menekültügyi és migrációs helyzetéről, azonosítja a tagállamok által tapasztalt migrációs nyomást.

Az első uniós menekültügyi és migrációs éves jelentés szerint a migrációs helyzet az elmúlt időszakban - 2024 júliusa és 2025 júniusa között - javult, mivel az illegális határátlépések száma 35 százalékkal csökkent, részben a partnerországokkal való fokozott együttműködés eredményeként. A dokumentumban ugyanakkor rámutattak: továbbra is fennállnak kihívások, köztük a jogszabályoknak nem megfelelő érkezések, az ukrán menekültek befogadása, valamint Oroszország és Fehéroroszország migrációs nyomásgyakorlása az unió külső határain.

Címlapról ajánljuk
Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

Ruszin-Szendi Romulusz: „az esze és a szíve is a helyén volt” – kiderült, hogyan történt a szolnoki Gripen-baleset

új lead: A honvédelmi miniszter Sándor Zsolt vezérezredessel és Bali Tamás dandártábornokkal számolt be a szolnoki katonai repülőtéren történt balesetről. A géppár tagjai egy-egy elleni légi harcot gyakoroltak, amikor váratlan hiba következett be. Műszerezettség nélkül maradt a vezérgép, a két pilóta közösen próbált eljutni Szolnokra. Svédországból is jönnek majd szakértők a baleset körülményeinek kivizsgálására.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
a Károli Gáspárt Református Egyetem adjunktusa
Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap

Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×