Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. november 1. vasárnap Marianna
Refugees and immigrants looking for a new life. Column of migrants near the state borders. Fence and barbed wire. Surveillance, supervised. Abandon their lands for a better future. 3d render. Silhouette
Nyitókép: Getty Images

Négy EU-tagállam kap komoly pénzeket a migrációs nyomás miatt

Az Európai Bizottság értékelése szerint Görögország, Ciprus, Spanyolország és Olaszország jelenleg migrációs nyomás alatt áll, így ezek az országok a migrációs és menekültügyi paktum 2026 közepi hatálybalépése után elsőként férhetnek hozzá az uniós szolidaritási alaphoz - közölte kedden a brüsszeli testület.

A tavaly elfogadott - jövő júniusban bevezetendő - paktum egyik kulcseleme az új szolidaritási rendszer, amelynek célja, hogy enyhítse a migrációs nyomás alatt álló országok terheit. Ennek értelmében a többi tagországnak vagy be kell fogadnia egy részt e frontországok menedékkérőiből, vagy pénzügyi hozzájárulást kell nyújtaniuk, illetve alternatív támogató intézkedésekkel kell segíteniük ezen tagállamokat.

További tagállamok - köztük Belgium, Bulgária, Németország, Franciaország, Lengyelország és Finnország - a migrációs nyomás kockázatának van kitéve, ezért a tervek szerint elsőbbségi támogatást kapnak az EU migrációkezelési eszköztárából.

A közlemény szerint Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Ausztria és Lengyelország az elmúlt öt év során felhalmozódott migrációs nyomás miatt mentességet kérhet a szolidaritási hozzájárulás egy része alól.

A testület egyelőre javaslatot tett az első szolidaritási alap létrehozására, és a tagállamok kormányait tömörítő Tanács feladata, hogy elfogadja és megállapítsa az alap nagyságát és a tagállamok arányos hozzájárulását. Miután a Tanács meghozza döntését, a tagállamok szolidaritási hozzájárulásai nyilvánosak és jogilag kötelezőek lesznek. A tagállamok szabadon választhatják meg, hogy milyen formában tesznek hozzájárulást.

A mostani bejelentést annak a keretében tette Brüsszel, hogy a bizottság elindította az első éves migrációkezelési ciklust.

A bizottság közleménye szerint az éves migrációkezelési ciklus átfogó képet nyújt az Európai Unió menekültügyi és migrációs helyzetéről, azonosítja a tagállamok által tapasztalt migrációs nyomást.

Az első uniós menekültügyi és migrációs éves jelentés szerint a migrációs helyzet az elmúlt időszakban - 2024 júliusa és 2025 júniusa között - javult, mivel az illegális határátlépések száma 35 százalékkal csökkent, részben a partnerországokkal való fokozott együttműködés eredményeként. A dokumentumban ugyanakkor rámutattak: továbbra is fennállnak kihívások, köztük a jogszabályoknak nem megfelelő érkezések, az ukrán menekültek befogadása, valamint Oroszország és Fehéroroszország migrációs nyomásgyakorlása az unió külső határain.

Címlapról ajánljuk
Nyugat-Európa ajtaján kopogtat az, amitől Közép-Európában most búcsút vesznek – Moszkva ugrásra készen figyel?

Nyugat-Európa ajtaján kopogtat az, amitől Közép-Európában most búcsút vesznek – Moszkva ugrásra készen figyel?

Szerbiában október 25-én véget ért egy korszak, miután egy diákmozgalomból kinőtt politikai erő megdöntötte Aleksandar Vučić elnök rendszerét. Miközben Közép- és Kelet-Európában meginognak a populista rendszerek, Nyugaton a német AfD és a francia Nemzeti Tömörülés éppen erősödik. Úgy tűnik, Európa különböző részei ugyanannak a populista politikai ciklusnak más-más szakaszában járnak: ahol ez már hosszú kormányzati tapasztalattá vált, ott ismét felértékelődhetnek a korábban háttérbe szorult intézményi korlátok. Közben Moszkva árgus szemekkel figyeli a változásokat, és már készülhet erőforrásai átrendezésére.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×