Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Young confident Muslim woman in hijab making presentation of decoded data on computer screen to African American male colleague
Nyitókép: mediaphotos/Getty Images

Egy olyan területen is súlyos gondot okoz a bevándorlók beilleszkedése, amire kevesen gondolnának

Az európai munkaerőpiacokon – a migráció és a vendégmunkások miatt – egyre gyakrabban kell azzal is foglalkozni, hogy összehangolják a különböző kulturális háttérből érkező munkavállalók szemléletmódját – hívja fel a figyelmet az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Erdélyi Dóra senior elemző szerint ez a szervezeti integráció és a társadalmi kohézió szempontjából, de a termelékenység miatt is kulcsfontosságú.

A munkaerőpiac kinyílásával kulturális különbségek is megjelentek a gazdaságban, és mivel más-más kulturális háttérből érkező személyeknél mások lehetnek az értékrendek, kommunikációs stílusok és a munkahelyi elvárások is, így a kulturális különbségek befolyásolják a munkavállalók együttműködését, kommunikációját, a munkahelyi légkört, a csapatdinamikát vagy éppen a konfliktuskezelést, és mindez természetesen kihat a vállalati működés eredményességére, de akár a termelékenységre is.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az InfoRádió megkeresésére elmondta, konfliktusok elsősorban olyan helyzetekből adódhatnak, ahol az érintett munkavállalók társadalmi háttere teljesen eltér például a női munkaerőhöz való hozzáállást vagy a hierarchikus viszonyokat tekintve; kutatásában éppen ezt a kérdéskört vizsgálta.

„Egy holland szociálpszichológus a hetvenes években kifejlesztette a kulturális dimenziók elméletét. Hat dimenziót sorol fel, amely megmagyarázza a kulturális különbségeket. Az egyik ilyen a hatalmi távolság, ami méri, mennyire elfogadott egy szigorúbb hierarchia, illetve mennyire törekednek inkább egyenlőségre; magas hatalmi távolság esetén a társadalom elfogadja és támogatja a szigorú hierarchiát, alacsony esetén viszont törekednek az egyenlőségre” – mondta az elemző. Kimutatták vizsgálatok azt is, hogy

a magas hatalmi távolságú országokból érkezőknek nehéz az alacsonyabb hierarchiájú munkahelyekhez alkalmazkodniuk,

vagyis a rugalmasabb, kisebb távolsághoz, amikor a főnök igenis megszólítható.

De ugyanígy érdekes eset Erdélyi Dóra szerint a bizonytalanság kerülése, vagy éppen annak az elviselése.

„Azokban a társadalmakban, ahol magasabb a bizonytalanság tűrése, ott nem okoz gondot, ha kevés a szabály és nagyobb a kockázat. Azonban ahol magas a bizonytalanság kerülése, azokban a kultúrákban kerülik a kudarcot, a konfliktusokat és inkább a szabályok, protokollok szigorú betartását várják el. Ilyenkor ha egy bizonytalanságkerülő kultúrából érkezik egy munkavállaló, nehezebben fogadja el a rugalmas, kevésbé szabályozott munkahelyi légkört, környezetet, kevésbé nyit a munka világa felé, és akár kevésbé keres munkahelyet a befogadó országban, vagy épp költözik el országon belül munkalehetőségek érdekében” – ecsetelte Erdélyi Dóra, és hozzátette, ez viszont a munkaerőpiacon rugalmatlansághoz vezet.

További érdekes szempont, hogy mennyire engedékeny egy kultúra, mennyire lehet kimutatni a pihenést, a szórakozást, az egyéni vágyakat, élvezeteket. „Az engedékeny kultúráknál engedik az élvezetet, míg vannak visszafogott társadalmak, ahol szigorúbb erkölcsi normákat tartanak fenn. És így például

a nyugat-európai, engedékenyebb kultúrák és a bevándorlók által hozott szigorúbb erkölcsösség az összetűzésbe kerülhet, konfliktushelyzetet szülhet a munkahelyen”

– figyelmeztetett.

Hogy az összehangolás kinek a feladata, arról azt mondta, állami és munkahelyi szinten is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel a nagyobb kulturális eltérések növelhetik a félreértést, a konfliktusokat, de akár a fluktuációt is a munkahelyen. Itt pedig „azt is fontos látni, hogy egyéni szinten is érdemes ezzel foglalkozni, akár a munkatársak szintjén, kisebb mikroközösségek szintjén is”.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Bajban van a hazai idősellátás, rekordközeli a várólista

Magyarországon több tízezer idős ember várakozik bentlakásos elhelyezésre, miközben az ágazat súlyos szakemberhiánnyal és alulfinanszírozottsággal küzd. Az Idősotthonok és Nyugdíjasházak Országos Egyesülete szerint azonban már a meglévő intézményekben is komoly gondot jelent a megfelelő létszámú szakápoló biztosítása, ezért hosszú távú stratégia megalkotására van szükség.

Ismét gumiügyben szólalt meg Magyar Péter

Százhúsz milliárd forintos útfelújítási programot indít a kormány, bővíti a Magyar Közút kapacitásait, valamint visszaveszi az autópályák üzemeltetését a 23 ezer milliárd forintos koncesszió lezárásával – közölte a miniszterelnök. A kormányfő bejegyzésében ironikus utalással tért ki az elmúlt napok parlamenti és közösségi médiás vitájára is, amely az esemény utáni tabletta vény nélkülivé tétele kapcsán alakult ki.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Új ingatlanfejlesztési modell keresi a helyét Magyarországon – Közösségi kollégium született egy volt ipari épületben

Egy korábbi ipari ingatlanból alakítottak ki közösségi finanszírozású, nonprofit alapon működő diákotthont Budapest VIII. kerületében, a Ganz-telepen. A Szövetség a Közösségi Ingatlanfejlesztésért és a Társadalomelméleti Kollégium együttműködésében megvalósult projekt 48 felsőoktatásban tanuló fiatalnak biztosít megfizethető lakhatást. A beruházás túl van a legfontosabb mérföldköveken: az épületet felújították, a diákok szeptemberben beköltöztek, a kollégium teljes kihasználtsággal működik. A projekt azonban pénzügyi értelemben még nincs lezárva: a vételár fennmaradó részének kifizetéséhez további forrásokra, vállalati partnerekre és támogatókra van szükség.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×