A munkaerőpiac kinyílásával kulturális különbségek is megjelentek a gazdaságban, és mivel más-más kulturális háttérből érkező személyeknél mások lehetnek az értékrendek, kommunikációs stílusok és a munkahelyi elvárások is, így a kulturális különbségek befolyásolják a munkavállalók együttműködését, kommunikációját, a munkahelyi légkört, a csapatdinamikát vagy éppen a konfliktuskezelést, és mindez természetesen kihat a vállalati működés eredményességére, de akár a termelékenységre is.

Erdélyi Dóra, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior elemzője az InfoRádió megkeresésére elmondta, konfliktusok elsősorban olyan helyzetekből adódhatnak, ahol az érintett munkavállalók társadalmi háttere teljesen eltér például a női munkaerőhöz való hozzáállást vagy a hierarchikus viszonyokat tekintve; kutatásában éppen ezt a kérdéskört vizsgálta.

„Egy holland szociálpszichológus a hetvenes években kifejlesztette a kulturális dimenziók elméletét. Hat dimenziót sorol fel, amely megmagyarázza a kulturális különbségeket. Az egyik ilyen a hatalmi távolság, ami méri, mennyire elfogadott egy szigorúbb hierarchia, illetve mennyire törekednek inkább egyenlőségre; magas hatalmi távolság esetén a társadalom elfogadja és támogatja a szigorú hierarchiát, alacsony esetén viszont törekednek az egyenlőségre” – mondta az elemző. Kimutatták vizsgálatok azt is, hogy

a magas hatalmi távolságú országokból érkezőknek nehéz az alacsonyabb hierarchiájú munkahelyekhez alkalmazkodniuk,

vagyis a rugalmasabb, kisebb távolsághoz, amikor a főnök igenis megszólítható.

De ugyanígy érdekes eset Erdélyi Dóra szerint a bizonytalanság kerülése, vagy éppen annak az elviselése.

„Azokban a társadalmakban, ahol magasabb a bizonytalanság tűrése, ott nem okoz gondot, ha kevés a szabály és nagyobb a kockázat. Azonban ahol magas a bizonytalanság kerülése, azokban a kultúrákban kerülik a kudarcot, a konfliktusokat és inkább a szabályok, protokollok szigorú betartását várják el. Ilyenkor ha egy bizonytalanságkerülő kultúrából érkezik egy munkavállaló, nehezebben fogadja el a rugalmas, kevésbé szabályozott munkahelyi légkört, környezetet, kevésbé nyit a munka világa felé, és akár kevésbé keres munkahelyet a befogadó országban, vagy épp költözik el országon belül munkalehetőségek érdekében” – ecsetelte Erdélyi Dóra, és hozzátette, ez viszont a munkaerőpiacon rugalmatlansághoz vezet.

További érdekes szempont, hogy mennyire engedékeny egy kultúra, mennyire lehet kimutatni a pihenést, a szórakozást, az egyéni vágyakat, élvezeteket. „Az engedékeny kultúráknál engedik az élvezetet, míg vannak visszafogott társadalmak, ahol szigorúbb erkölcsi normákat tartanak fenn. És így például

a nyugat-európai, engedékenyebb kultúrák és a bevándorlók által hozott szigorúbb erkölcsösség az összetűzésbe kerülhet, konfliktushelyzetet szülhet a munkahelyen”

– figyelmeztetett.

Hogy az összehangolás kinek a feladata, arról azt mondta, állami és munkahelyi szinten is érdemes foglalkozni ezzel a kérdéssel, mivel a nagyobb kulturális eltérések növelhetik a félreértést, a konfliktusokat, de akár a fluktuációt is a munkahelyen. Itt pedig „azt is fontos látni, hogy egyéni szinten is érdemes ezzel foglalkozni, akár a munkatársak szintjén, kisebb mikroközösségek szintjén is”.