Évek óta látszik, hogy az iráni valuta, a riál folyamatosan leértékelődik, emiatt az emberek megélhetése most már nagyon komoly veszélyben van, sokak a megélhetési küszöb alatt élnek, emiatt vonultak az utcára; mint az InfoRádióban N. Rózsa Erzsébet térségi szakértő elmondta, a mostani adatok szerint 40 százalékkal ismét leértékelődött a riál. Elsősorban az a kereskedőréteg kezdte a tüntetéseket, amely eddig azért elég kiszámítható, stabil, megbízható szövetségese volt az állami szerveknek.

A mozgolódáshoz azonban csatlakoztak most már egyetemisták és a társadalom más rétegei is.

Tehát társadalmi problémák, megélhetési költségek vannak előtérben.

Mindezek gyökerei között gyakran hivatkoznak Iránnal szembeni szankciókra, amelyek közül rengeteg különböző típusú és területű van érvényben, mivel 2015-ben csak átmenetileg enyhült a helyzet a nukleáris program ügye témája miatt, majd jött 2018, és Donald Trump első elnöksége alatt az egyezségből kilépett a megállapodásból az Egyesült Államok, ez okozott Iránban újra bizonytalan helyzetet, ennek tetejébe 2025 augusztus-szeptemberben az európai vezető országok kezdeményezésére a szankciók egy részét visszaállították.

De a szankciók sora is csak az egyik oka az iráni válságnak a szakértő szerint; az ország vezetése a gazdaságot is rosszul menedzseli annak legtöbb terén.

Teherán a kasszához nyúl

Hogy mit tehet most Teherán, arról N. Rózsa Erzsébet elmondta, Maszúd Peszeskján iráni elnök tárgyalásokat kezdeményezett a tüntetőkkel, sőt maga Ali Hamenei ajatollah „megkülönböztetett a tüntetők között, ő értelmezi az isteni törvényeket az Iszlám Köztársaság számára, tehát ő az a legfontosabb személy, aki az isteni törvények alapján kijelöli a fő irányokat”.

Most a világi hatalom azzal próbálkozik, hogy

alanyi jogon állami bizonyos összeget kap minden iráni

állampolgár, átmenetileg enyhítendő a nehézségeket, illetve az iráni újév kezdetével (március 21.) érvényes új költségvetést is felül fogják vizsgálni.

Ebben a helyzetben a szakértő szerint a legtöbb elemző egyetért abban, hogy a jelenlegi hatalom igen nehéz helyzetben van, de ez nem jelez előre Iránban rendszerváltást, inkább valamiféle lassú átalakulásra lehetne számítani abban az esetben, ha az adminisztráció neki tud látni a problémák kezelésének, felszámolásának.

„Tavaly júniusban volt egy 12 napos háború, amelyet Izrael kezdeményezett, de az Egyesült Államok is beszállt egy pillanatban, akkor azt láthattuk, hogy

a külső beavatkozással szemben az iráni társadalom összefog,

és ahogy akkor az egyik magát ellenzékiként megfogalmazó személy úgy fogalmazott, elhalasztották a haragjukat a fennálló rendszerrel szemben” – mutatott rá.