Infostart.hu
eur:
365.29
usd:
320.68
bux:
151272.07
2026. szeptember 26. szombat Jusztina, Pál
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök beszél, miután ünnepség keretében átvette a választási győzelmét hitelesítő okiratot az Országos Választási Bizottság elnökétől a varsói királyi várban 2025. június 11-én. Nawrocki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával győzött a lengyel elnökválasztás június 1-jei második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Bírókinevezési vita - A lengyel elnök keményet húzott a kormány ellenében

Több mint hatvan új bírót nevezett ki kedden Karol Nawrocki lengyel elnök azon szabályok alapján, amelyek az előző kormány idején léptek hatályba, és amelyeket a jelenlegi, Donald Tusk vezette kormány kétségbe von.

Lengyelországban "nem létezik más jog, mint az, amely az alkotmányon és a törvényeken alapul" - hangsúlyozta a kinevezési ünnepségen elmondott beszédében Nawrocki. Hozzátette: a Lengyelországot "hűségesen szolgálni akaró" bírákat nem kötelezik a "rendeletek, a dekrétumok, amelyeket azok adnak ki, akik úgy gondolják, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyva alakíthatják a jogrendet".

Az elnök hangsúlyozta: nem fogadja el, hogy "megkülönböztessék az úgynevezett új és régi bírókat", ugyanis bíró az, akit "a mindenkori államfő kinevez".

Új bíróknak a jelenlegi, 2023-ban hatalomra került lengyel kormánykoalíció politikusai azokat a bírókat szokták nevezni, akiket az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején iktattak be. A jelenlegi kormány, amelyet a Polgári Platform vezet, ugyanis nem ismeri el a bíróságok függetlensége felett őrködő és a bírók jelölését is véleményező igazságszolgáltatási tanácsról szóló (KRS), 2017-ben érvénybe lépett törvényt. Ezért érvénytelennek tartja a 2017 után az előző elnök, Andrzej Duda által kinevezett, "új" bírók mandátumát is.

Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész múlt héten egy új tervezetet ismertetett, miszerint megismételnék a 2017 után bírói állásra beadott pályázatokat, és rendeznék a szerinte szabálytalanul kinevezett új bírók státuszát. Ennek keretében lefokoznának egyes bírókat, mások esetében pedig lehetővé tennék, hogy az átalakítandó KRS előtt újra pályázzanak állásukra.

A 25 tagú KRS az állami szervek képviselőiből és 15 bíróból áll, akiket a parlamenti alsóház választ meg a PiS-kormány idején hatályba lépett törvény értelmében. A parlament tavaly új előírásokat szavazott meg, ezek alapján visszaállítanák a 2017 előtti szabályokat, és ismét a bírói szervezeteké lenne a KRS-be történő választás joga.

Az erről szóló jogszabályt viszont Andrzej Duda elnök tavaly augusztusban nem írta alá, hanem előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért róluk. Az alkotmánybíróság még nem hozott döntést az ügyben.

Az ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki augusztusi hivatalba lépése óta most első alkalommal nevezett ki bírókat.

Az államfői beszédet kommentálva Donald Tusk kormányfő keddi sajtóértekezletén kijelentette: a lengyelországi bíráskodást "a politikusok uralták el", ő pedig egyik legfontosabb feladatának tartja az igazságügyi rendszer "megszabadítását (az ellenzék képviselte) politikai brutálistól". "Nagyon sajnálom, hogy az elnök úr úgy döntött: folytatja azt, amit elődje csinált" - jegyezte meg a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

Gáspár Sándor: „még nincsen kész a leltár”

A hazai filmművészetben végzett kiemelkedő munkásságáért életműdíjjal tüntették ki Gáspár Sándort az idei CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész most 70 éves és eddigi pályafutása során több mint hetven filmben szerepelt. A legtöbbet Grunwalsky Ferenccel forgatott, de sokat dolgozott együtt – mások mellett – Molnár Júliával, Koltai Róberttel és Rudolf Péterrel. Az InfoRádió az életműdíjról kérdezte Gáspár Sándor Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészt.

Így csökkent a hívők száma, miközben gyarapodtak az egyházi iskolák – kutatás

2010 óta megduplázódott az egyházi iskolák száma, ezzel szemben a 2011-es és 2022-es népszámlálások között a vallásos emberek 20 százaléka „eltűnt” – derült ki a Republikon elemzéséből. Az intézet vezető kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az utóbbi 16 évben átlagosan az egyházi iskolák négyszer annyi forrásból gazdálkodhattak, mint az önkormányzatok által fenntartott intézmények.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×