Infostart.hu
eur:
364.35
usd:
316.15
bux:
150381.6
2026. augusztus 12. szerda Klára
Karol Nawrocki megválasztott lengyel elnök beszél, miután ünnepség keretében átvette a választási győzelmét hitelesítő okiratot az Országos Választási Bizottság elnökétől a varsói királyi várban 2025. június 11-én. Nawrocki az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) párt támogatásával győzött a lengyel elnökválasztás június 1-jei második fordulójában.
Nyitókép: MTI/EPA/PAP/Marcin Obara

Bírókinevezési vita - A lengyel elnök keményet húzott a kormány ellenében

Több mint hatvan új bírót nevezett ki kedden Karol Nawrocki lengyel elnök azon szabályok alapján, amelyek az előző kormány idején léptek hatályba, és amelyeket a jelenlegi, Donald Tusk vezette kormány kétségbe von.

Lengyelországban "nem létezik más jog, mint az, amely az alkotmányon és a törvényeken alapul" - hangsúlyozta a kinevezési ünnepségen elmondott beszédében Nawrocki. Hozzátette: a Lengyelországot "hűségesen szolgálni akaró" bírákat nem kötelezik a "rendeletek, a dekrétumok, amelyeket azok adnak ki, akik úgy gondolják, hogy a törvényeket figyelmen kívül hagyva alakíthatják a jogrendet".

Az elnök hangsúlyozta: nem fogadja el, hogy "megkülönböztessék az úgynevezett új és régi bírókat", ugyanis bíró az, akit "a mindenkori államfő kinevez".

Új bíróknak a jelenlegi, 2023-ban hatalomra került lengyel kormánykoalíció politikusai azokat a bírókat szokták nevezni, akiket az előző, a Jog és Igazságosság (PiS) párt vezette kormány idején iktattak be. A jelenlegi kormány, amelyet a Polgári Platform vezet, ugyanis nem ismeri el a bíróságok függetlensége felett őrködő és a bírók jelölését is véleményező igazságszolgáltatási tanácsról szóló (KRS), 2017-ben érvénybe lépett törvényt. Ezért érvénytelennek tartja a 2017 után az előző elnök, Andrzej Duda által kinevezett, "új" bírók mandátumát is.

Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész múlt héten egy új tervezetet ismertetett, miszerint megismételnék a 2017 után bírói állásra beadott pályázatokat, és rendeznék a szerinte szabálytalanul kinevezett új bírók státuszát. Ennek keretében lefokoznának egyes bírókat, mások esetében pedig lehetővé tennék, hogy az átalakítandó KRS előtt újra pályázzanak állásukra.

A 25 tagú KRS az állami szervek képviselőiből és 15 bíróból áll, akiket a parlamenti alsóház választ meg a PiS-kormány idején hatályba lépett törvény értelmében. A parlament tavaly új előírásokat szavazott meg, ezek alapján visszaállítanák a 2017 előtti szabályokat, és ismét a bírói szervezeteké lenne a KRS-be történő választás joga.

Az erről szóló jogszabályt viszont Andrzej Duda elnök tavaly augusztusban nem írta alá, hanem előzetes alkotmánybírósági normakontrollt kért róluk. Az alkotmánybíróság még nem hozott döntést az ügyben.

Az ellenzéki jelöltként megválasztott Karol Nawrocki augusztusi hivatalba lépése óta most első alkalommal nevezett ki bírókat.

Az államfői beszédet kommentálva Donald Tusk kormányfő keddi sajtóértekezletén kijelentette: a lengyelországi bíráskodást "a politikusok uralták el", ő pedig egyik legfontosabb feladatának tartja az igazságügyi rendszer "megszabadítását (az ellenzék képviselte) politikai brutálistól". "Nagyon sajnálom, hogy az elnök úr úgy döntött: folytatja azt, amit elődje csinált" - jegyezte meg a kormányfő.

Címlapról ajánljuk
Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert Európa-bajnok lett 200 méter háton az úszó-Eb-n

Kós Hubert ezúttal is elmaradt a világcsúcstól, de fölényesen nyert, először lett Európa-bajnok ebben a számban a vizes Eb-n. Milák Kristóf országos csúccsal bronzérmes lett a „királyszámban”, 100 méteres gyorsúszásban, ő a valaha volt első magyar, aki 47 másodperc alatt (46.86) úszta le a 100 gyorsot. Sárkány Zalán országos csúccsal bronzérmes lett 800 méter gyorson, Jackl Vivien 4. lett a 400 méteres vegyesúszás döntőjében, országos csúccsal 6. a magyar női 4x100-as gyorsváltó.

Rendkívüli intézkedést jelentett be Magyar Péter Paksról

Egy dunai fenékküszöb azonnali építését rendelte el a kormány hosszú távú megoldásként, és készenlétbe helyeztek két 80 méteres bárkát, amit ideiglenes intézkedésként elsüllyesztenek, ha kell, a Duna vízszintjének emelése érdekében – jelentette be a miniszterelnök.
inforadio
ARÉNA
2026.08.13. csütörtök, 18:00
Sinkó Eszter
egészségügyi közgazdász
Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Tisza-kormány: döntött a kabinet a paksi beruházásról, újabb sokmilliárdos csontváz került elő

Szerdán ismét a kormány döntései kerülhetnek a hazai közélet fókuszába. Magyar Péter bejelentése szerint a kabinet Pakson ülésezve döntött az alacsony vízállás problémáját hosszú távon kezelő beruházásról: megkezdődik egy dunai fenékküszöb építése, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével is készek megemelni a folyó vízszintjét. Nem ez volt az egyetlen kormányzati tájékoztató ma: 9 órától az augusztus 20-ai ünnepség részleteire derült fény, ahol bejelentették, hogy a programsorozat 4 milliárdból valósul majd meg, és 2000 drón is részt vesz a showban. Mindeközben kiderült, hogy 2024-től a választásokig 26 milliárd forintot fizetett az Orbán-kormány a Századvégnek, a NER-es építőipari cégek egy friss becslés szerint 2010 óta 900-1000 milliárdnyi profitra tehettek szert túlárazásokból, az Országos Mentőszolgálat telephelyein pedig rendőrök jelentek meg, a Népszava szerint a mentőautók beszerzésének ügyében. Budapest továbbra is küzd a nehéz anyagi helyzettel, szeptember végéig 125 milliónyi hitelt kellene visszafizetnie, aztán október közepéig 86 milliárdnyi szolidaritási hozzájárulást átutalni az államkasszába – ez a jelenlegi körülmények közt lehetetlen kihívást jelent, így egyre sürgetőbb a megállapodás a kormánnyal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×