Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Kevesli az Európa Tanács, amit Szlovákia a magyar nyelv területén tesz

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács pénteken közzétett jelentésében elismerte Szlovákia erőfeszítéseit a kisebbségi nyelvek, különösen a magyar nyelv védelmére és előmozdítására, de további intézkedéseket sürgetett az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában és az egészségügyben való használatuk támogatásának érdekében.

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról szóló jelentésében a charta alkalmazásának ellenőrzéséért felelős Európa tanácsi szakértői bizottság mindenekelőtt kiemelte: a kisebbségi nyelvek védelmet élveznek Szlovákiában. A jogszabályok lehetővé teszik a kisebbségi nyelvek használatát számos területen, azonban a szlovák kormány politikájának, jogszabályainak és intézkedéseinek egyes aspektusai nincsenek összhangban a kisebbségi nyelvek európai chartájának keretében tett vállalásaival.

A szlovák jogszabályok továbbra is olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kizárják, korlátozzák vagy gátolják a kisebbségi nyelvek használatát,

különösen az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a média, valamint a gazdasági és társadalmi élet területén – hívták fel a figyelmet.

A jelentésben rámutattak, hogy a kisebbségi nyelvek helyzete az oktatásban is vegyes. Míg a magyar nyelvet minden szinten használják az oktatásban, a legtöbb kisebbségi nyelv helyzete még mindig nem felel meg teljes mértékben annak a kötelezettségvállalásnak, hogy az oktatás különböző szintjein ezeken a nyelveken folyjon az oktatás.

A jelentésben intézkedések elfogadását javasolták annak biztosítására, hogy a kisebbségi nyelvek használhatók legyenek az állami hatóságok helyi szervezeteivel, a regionális hatóságokkal, a helyi önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal folytatott szóbeli és írásbeli kommunikációban.

A médiával kapcsolatban a szakértők aggodalmukat fejezték ki a kisebbségi nyelvek korlátozott jelenléte miatt a közszolgálati és a magán műsorszolgáltatók kínálatában. Úgy vélekedtek, hogy a kisebbségi nyelvi műsorsugárzás időtartamát meg kell hosszabbítani, és gyakoribbá kell tenni.

Az egészségügy területét érintően pedig megjegyezték, hogy a szóbeli kommunikáció jelenleg magyarul, valamint romani nyelven is lehetséges, de kiemelték annak szükségességét, hogy a bolgár, a horvát, a cseh, a német, a lengyel, a ruszin és az ukrán nyelv használata is lehetséges legyen a szociális ellátó intézményekben.

Címlapról ajánljuk
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter: a jövő héten tárgyalunk a szakdolgozók bérrendezéséről

Hegedűs Zsolt, az új miniszter összegzést tett közzé a magyar egészségügy jelenlegi helyzetéről. Mint írta, a jövő héten leül egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, és elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyalnak. Az értékelés szerint ma az egészségügyben elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány és túlóra, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat jellemző, ezért sürgősen tenni kell valamit.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Tovább épül Ursula von der Leyen hatalmi hálója - Magyarországon is múlik, hogy mit kezd a helyzettel

Az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyen fokozatosan egyre inkább saját elnöki háttérstruktúráira támaszkodik a hagyományos intézmények helyett. Miközben Brüsszelben már a kohéziós politikáért felelős főigazgatóság végéről beszélnek, egy alig pár fős stratégiai egység látványosan növeli befolyását az érzékeny politikai ügyekben. A várható átalakítások nagyban tükrözik a közös költségvetés strukturális reformját is. Ugyan sok kritika éri von der Leyen hatalmi terjeszkedését, legalább ennyien bírálják a tehetetlenség miatt a 27 tagország kényétől függő unió egészét is. A most végbemenő változások hosszú időre rányomhatják a bélyegüket az EU jövőjére, de a központosítás ellenére nem szabad megfeledkezni arról, hogy kik a felelősség valódi birtokosai.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×