Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.66
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Robert Fico, az Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt vezetője érkezik a párt pozsonyi székházába 2023. október elsején, a szlovák parlamenti választás másnapján. Fico pártja a megszerzett voksok 23,6 százalékával nyerte az előrehozott szlovák parlamenti választást a leadott szavazatok 94,6 százalékos feldolgozottságánál. A második legtöbb eddig összeszámolt voksot, a szavazatok 16,2 százalékát a liberális Progresszív Szlovákia szerezte meg, a harmadik helyet pedig az Irányból kilépett Peter Pellegrini volt miniszterelnök vezette Hang (Hlas-SD) szerezte meg 15,3 százalékos eredményt produkálva. A Szövetség eredménye 4,4 százalék, vagyis a felvidéki magyar párt nem jut be a pozsonyi törvényhozásba.
Nyitókép: MTI/AP/Petr David Josek

Kevesli az Európa Tanács, amit Szlovákia a magyar nyelv területén tesz

A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács pénteken közzétett jelentésében elismerte Szlovákia erőfeszítéseit a kisebbségi nyelvek, különösen a magyar nyelv védelmére és előmozdítására, de további intézkedéseket sürgetett az oktatásban, a közigazgatásban, a médiában és az egészségügyben való használatuk támogatásának érdekében.

A regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának (ECRML) alkalmazásáról szóló jelentésében a charta alkalmazásának ellenőrzéséért felelős Európa tanácsi szakértői bizottság mindenekelőtt kiemelte: a kisebbségi nyelvek védelmet élveznek Szlovákiában. A jogszabályok lehetővé teszik a kisebbségi nyelvek használatát számos területen, azonban a szlovák kormány politikájának, jogszabályainak és intézkedéseinek egyes aspektusai nincsenek összhangban a kisebbségi nyelvek európai chartájának keretében tett vállalásaival.

A szlovák jogszabályok továbbra is olyan rendelkezéseket tartalmaznak, amelyek kizárják, korlátozzák vagy gátolják a kisebbségi nyelvek használatát,

különösen az igazságszolgáltatás, a közigazgatás, a média, valamint a gazdasági és társadalmi élet területén – hívták fel a figyelmet.

A jelentésben rámutattak, hogy a kisebbségi nyelvek helyzete az oktatásban is vegyes. Míg a magyar nyelvet minden szinten használják az oktatásban, a legtöbb kisebbségi nyelv helyzete még mindig nem felel meg teljes mértékben annak a kötelezettségvállalásnak, hogy az oktatás különböző szintjein ezeken a nyelveken folyjon az oktatás.

A jelentésben intézkedések elfogadását javasolták annak biztosítására, hogy a kisebbségi nyelvek használhatók legyenek az állami hatóságok helyi szervezeteivel, a regionális hatóságokkal, a helyi önkormányzatokkal és a közszolgáltatókkal folytatott szóbeli és írásbeli kommunikációban.

A médiával kapcsolatban a szakértők aggodalmukat fejezték ki a kisebbségi nyelvek korlátozott jelenléte miatt a közszolgálati és a magán műsorszolgáltatók kínálatában. Úgy vélekedtek, hogy a kisebbségi nyelvi műsorsugárzás időtartamát meg kell hosszabbítani, és gyakoribbá kell tenni.

Az egészségügy területét érintően pedig megjegyezték, hogy a szóbeli kommunikáció jelenleg magyarul, valamint romani nyelven is lehetséges, de kiemelték annak szükségességét, hogy a bolgár, a horvát, a cseh, a német, a lengyel, a ruszin és az ukrán nyelv használata is lehetséges legyen a szociális ellátó intézményekben.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×