Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A lengyel légierő egyik F-16-os vadászgépe AIM-120C AMRAAM és AIM-9 Sidewinder rakétákkal.
Nyitókép: Wikipédia

A lengyel sajtó szerint mégsem orosz drón, hanem saját rakéta okozta a legnagyobb kárt

Több lengyel hírportál is arról számolt be, hogy a múlt heti dróntámadás idején találatot kapott házat valószínűleg egy lengyel vadászgép rakétája rongálhatta meg.

Karol Nawrocki lengyel államfő sürgette, hogy a hatóságok mielőbb derítsék ki: mi okozhatta az orosz dróntámadás idején a Wyryki településen történt pusztítást. Mint arról az Infostart is beszámolt, a kelet-lengyelországi faluban egy ház teljes tetőszerkezete vált romhalmazzá. Már az akkor megjelent hivatalos varsói közlésekben is óvatosan fogalmaztak, és ismeretlen repülő tárgyként jelölték meg a rombolás okozóját.

Most a Rzeczpospolita című újság és az RMF24 hírportál is arról számolt be, hogy a kárt a drónokra vadászó egyik lengyel F-16-os harci gép meghibásodott AIM-120C7 AMRAAM rakétája okozhatta. Maciej Korowaj nyugalmazott alezredes azt nyilatkozta: a házról készült felvételek alapján a tetőt nem robbanás, hanem valamilyen repülő tárgy nagy sebességű becsapódása okozhatta. Ez teljesen egybecseng azzal, amit a varsói belügyminisztérium szóvivője az orosz dróntámadás másnapján közölt. Karolina Galecka azt mondta, hogy Lengyelország területén „Hét pilóta nélküli légi járművet és egy ismeretlen eredetű rakéta roncsát találták meg.”

Azóta az is kiderült, hogy az utóbbi, egy amerikai gyártmányú, AIM-120C7 közepes hatótávolságú légiharc-rakéta volt. Ennek a maradványait le is fényképezték:

Noha a határ közeli településen történt rombolást szinte bizonyosan egy lengyel rakéta okozta, Donald Tusk kormányfő mégis az oroszokat hibáztatta. „A keletkezett károkért minden felelősség a drónprovokáció elkövetőit, azaz Oroszországot terheli. Az illetékes szolgálatok a vizsgálatok befejezése után tájékoztatni fogják a nyilvánosságot, a kormányt és az elnököt az incidens minden körülményéről. El a kezekkel a lengyel katonáktól.”

Szerencse a szerencsétlenségben, hogy az AMRAAM nem robbant fel miután meghibásodott . A The War Zone szakértője azt állítja, hogy a rendkívül fejlett technológiájú fegyver védelmi mechanizmusa léphetett működésbe, amikor érzékelte, hogy a rakéta letért az eredetileg kijelölt pályáról. Az AIM-120C7 harci része ugyanis 18 kilogrammnyi, nagy erejű robbanóanyagot tartalmaz, ami valószínűleg nemcsak a tetőt, hanem az egész házat is romba döntötte volna. A baj sokkal nagyobb lett volna, hiszen az épület tulajdonosa a becsapódáskor éppen otthon tartózkodott, és a tévében dróntámadásról szóló híreket figyelte.

A Lengyelországot ért orosz akció nagy felháborodást keltett Nyugaton. Szinte valamennyi NATO tagország vezetője elítélte és rendkívül veszélyesnek nevezte a történteket. Karol Nawrocki lengyel elnök úgy fogalmazott: „Az orosz provokáció nem volt más, mint kísérlet arra, hogy teszteljék a képességeinket és a válaszainkat. Az (oroszok) a NATO-n belüli cselekvési mechanizmust és reagálási képességünket akarták ellenőrizni. A csodálatos lengyel pilótáknak és szövetségeseinknek köszönhetően Lengyelország, amely a NATO tagja, nem fog félni és nem is fog megijedni az orosz drónoktól.”

Az orosz támadás ugyanakkor felgyorsította a NATO - korábban már eltervezett - Keleti Őrszem elnevezésű programját. Ennek keretében az Északi Sarktól a Fekete-tengerig tartó védelmi zónát hoznak létre, amely a világűrből, a levegőből, szárazföldről, a tengerek felszínéről és a víz alól is figyeli az orosz hadsereg, légierő és hadiflotta minden mozdulatát. Ennek első lépéseként több NATO ország is vadászgépeket telepített Lengyelországba, Dánia pedig az F-35-ei mellé még egy légvédelmi fregattot is a lengyel partok közelébe vezényelt.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Eséssel zártak az amerikai tőzsdék

Vegyes teljesítménnyel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék, miközben a magyar részvénypiac gyengült, a vezető hazai részvények pedig eltérően teljesítettek. Az amerikai tőzsdéken szintén az eladók kerültek fölénybe. A befektetői hangulatra a vártnál jóval erősebb amerikai munkaerőpiaci adat is hatással van, amely az emelkedő olajárakkal és a kedvező beszerzésimenedzser-indexekkel együtt erősebb gazdasági képet rajzol. Mindez új megvilágításba helyezheti a Fed közelgő kamatdöntését, miközben a bérdinamika mérséklődése tompíthatja a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomást. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztáció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×