Infostart.hu
eur:
355.53
usd:
307.19
bux:
133660.34
2026. június 9. kedd Félix
Miguel Díaz-Canel kubai elnök egy havannai imperialistaellenes nagygyûlésen beszél 2026. jasnuár 3-án, miután az éjjel amerikai katonák egy Venezuela elleni hadmûveletben a fõvárosban, Caracasban elfogták Nicolás Maduro venezuelai elnököt és a feleségét, majd az Egyesült Államokba szállították õket.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Ernesto Mastrascusa

Kubai elnök Donald Trumpnak: készek vagyunk az utolsó csepp vérünkig védekezni

„Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk. Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve” – közölte Miguel Díaz-Canel.

Ahogy arról az Infostart is beszámolt, Donald Trump amerikai elnök a hét végén az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát, miután az elveszítette legnagyobb támogatójaként Venezuelát. Emlékeztetett arra, hogy a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására az év elején indított amerikai katonai akció során számos kubai halt meg, aki az államfő biztonságáért volt felelős. Az amerikai elnök hozzátette, hogy Venezuelának többé nem lesz szüksége a kubaiak által nyújtott védelemre, mert „most ott van az Egyesült Államok, a világ legerősebb hadseregével, hogy megvédje őket, és amit meg is fog tenni”.

Miguel Díaz-Canel kubai államfő a mikroblogján reagált Donald Trump kijelentéseire. Mint fogalmazott, Kuba már 66 éve szenvedi el az Egyesült Államok támadásait. „Kuba szabad, független és szuverén ország. Senki sem diktálhatja nekünk, hogy mit kell tennünk.

Kuba nem támad másra, hanem őt támadja az Egyesült Államok már 66 éve. Kuba nem fenyeget, kész és hajlandó utolsó csepp véréig védekezni”

– figyelmeztetett Miguel Díaz-Canel.

A kubai elnök hangsúlyozta: Washingtonnak nincs erkölcsi joga bármiben is kérdőre vonni Havannát, mert szerinte éppen az amerikai vezetés „vált mindent üzletté, ideértve az emberéleteket is”. Miguel Díaz-Canel szerint azok, akik most „hisztérikusan támadják” az országukat, „dühös haraggal reagálnak” a kubai nép azon szuverén döntésére, hogy a saját politikai modelljét választja.

„Azoknak, akik a forradalmat okolják a súlyos gazdasági nehézségekért, amelyeket átélünk, szégyellniük kellene magukat, mert tudják és elismerik, hogy ez a drákói, fojtogató nyomás eredménye, amelyet az Egyesült Államok már hat évtizede gyakorol ránk, és amelynek szigorításával fenyeget” – tette hozzá a kubai államfő.

Bruno Rodríguez kubai külügyminiszter pedig az X-en vasárnap azt írta: Havanna sosem kapott pénzügyi vagy természetbeni kompenzációt más országoknak nyújtott biztonsági szolgálataiért. Hozzátette, hogy a kubai vezetés nem folyamodik zsoldosokhoz, zsaroláshoz vagy a katonai kényszer politikájához más országok viszonylatában.

A kubai külügyminiszter arra reagált így, hogy Donald Trump az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát. Az amerikai elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben Kuba nem számíthat a Venezuelából érkező segítségre kőolaj és pénz formájában. „Kuba sok éven keresztül élt a Venezuelából érkező nagy mennyiségű kőolajon és pénzen. Cserébe biztonsági szolgálatot nyújtott a két utolsó venezuelai diktátor számára” – fogalmazott a közösségi oldalán közzétette bejegyzésében Donald Trump.

A kubai külügyminiszter reagálásában azt írta, hogy Kubának minden joga megvan az olajimportra olyan piacokról, amelyek készek exportálni külső beavatkozás, illetve az Egyesült Államok egyoldalú kényszerintézkedései nélkül.

Bruno Rodríguez szerint a jog és igazság Kuba oldalán áll, Washington viszont „bűnöző és féktelen hegemónként viselkedik, amely fenyegeti a békét és biztonságot nemcsak ezen a féltekén, hanem globálisan is”.

Címlapról ajánljuk
Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Tálas Péter: törékeny a tűzszünet, mert az iráni háború fő frontja most Izrael és a libanoni Hezbollah konfliktusa

Az Izrael–Hezbollah-konfliktus továbbra is aktív, és ez jelenti a regionális eszkaláció egyik fő forrását – mondta Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő annak kapcsán, hogy Izrael és Irán hétfőn bejelentette, hogy leállította az egymás elleni rakétacsapásokat. Ugyanakkor mindkét ország jelezte: újabb támadások esetén ismét csapásokat mérhetnek egymásra.

Magyar Péter: Vitnyéden akart a Fidesz-kormány migránstábort építeni

A kormányfő napirend előtti felszólalását követően, az ellenzéki felszólalásokra adott viszonválaszában Gulyás Gergely felé fordulva megerősítette: az emberek az Európai Ügyészséghez csatlakozásra adtak felhatalmazást, „valószínűleg azért, mert a Polt Péter-féle fideszes ügyészségből elegük volt.”
Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már a Kreml is elismeri: tarolnak az ukrán drónok, fordulhat a kocka - Híreink az orosz-ukrán háborúból kedden

Már Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő is elismeri, hogy az ukrán mélységi dróncsapások komoly fejtörést okoznak az orosz üzemanyagellátásnak. A pilóta nélküli fegyvereknek hála az orosz területszerzés 2023 óta először negatívba fordult. A drónháború elmérgesedésével egyre gyakrabban bukkannak fel orosz és ukrán drónok NATO-tagállamok területén: Romániában egy ukrán tengeri drón okozott botrányt, a baltikumban repülő eszközök borzolják a kedélyeket. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×