Infostart.hu
eur:
390.2
usd:
339.4
bux:
120787.85
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik

Resperger István a dróntámadásokról: ez nem hamis zászlós ukrán akció, hanem NATO-tesztelés

Minden jel arra utal, hogy a lengyelországi és a romániai drónincidensek nem hamis zászlós ukrán akciók voltak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Resperger István ezredes szerint a NATO katonai szempontból elkövetett néhány hibát, politikailag viszont jól reagált az orosz provokációra. A teljes beszélgetést este 6 órától hallhatja.

Az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában kedden Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója kijelentette, katonai vizsgálati eszközökkel meg lehet állapítani, hogy ki indította a lengyelországi drónincidens lezuhant eszközeit.

„Sajnálom, hogy a NATO nem állt elő ezzel a történettel, hogy mikor és milyen irányba indították ezeket a drónokat. Ha hamis zászlós támadásról lenne szó, azt az országok úgy szokták alkalmazni, hogy pár ilyen eszközt vetnek be, hiszen azzal is elérik azt a politikai hatást, amivel mondjuk a NATO-t nagyobb erőfeszítésre lehet ösztönözni. De az, hogy 20-25 drón bevetése különböző irányokba – Baltikum, nagyobb városok, repterek, NATO-bázisok, logisztikai központ –, ez nem hamis zászlós támadás, hanem annak a stratégiának a része, aminek a második része most zajlik Fehéroroszországban; egy hadgyakorlat. Teszteljük le, mit csinálnak a túloldalon!” – fogalmazott az ezredes.

Ha Oroszország ezekkel a drónokkal tesztelte a NATO-t, akkor adódik a kérdés: hogyan vizsgázott a NATO? Resperger István szerint katonai szempontból voltak problémák.

„Egyrészt: két és fél órán keresztül Lengyelország területén drónok játszadoztak, az nem volt egy szerencsés dolog. A másik: a korai előrejelző rendszernek ezt sokkal korábban jeleznie kellett volna. A harmadik, hogy nem Fehéroroszországnak kellett volna szólni Lengyelországnak, hogy »csókolom, itt most mennek a drónok, de nem mi lőttük ki«. Tehát ebből a szempontból vannak problémák” – sorolta, és hozzátette, hogy a lelövési arányokról vitatkoznak még, de a drónok 26 százalékát lőtték le.

Resperger István úgy véli, politikai szinten viszont nagyon jól vizsgázott a NATO: Lengyelország tájékoztatta a NATO-főtitkárt, és kérte a 4. cikkely alkalmazását, hogy konzultáljanak az incidensről.

Ennek az eredményeként 90 ezer katona érkezokl a régióba, illetve eldőlt az is, hogy egy olyan repüléstilalmi övezetet fognak létrehozni egész Norvégiától Fehéroroszországon át az ukrán határig, amelyet a britek, franciák, dánok fognak ellenőrzini vadászgépekkel. „Ez a világ legveszélyesebb zónája most” – mondta a katonai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, európai atomhatalom küld hajókat a Közel-Keletre - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Franciaország hétfő este bejelentette, hogy megerősíti közel-keleti katonai jelenlétét és csapásmérő képességét és nyolc hadihajót, két helikopterhordozót és egy repülőgép-hordozót vezényelnek a térségbe.Közben sorra utasítják vissza az országok a részvételt Donald Trump Hormuzi-szorost biztosítani készülő katonai koalíciójában, amellyel kapcsolatban az elnök úgy nyilatkozott ma a Fehér Házban, hogy nem mindenki lelkesedik a tervekért. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×