Infostart.hu
eur:
352.89
usd:
304.79
bux:
135486.72
2026. június 12. péntek Villő

Resperger István a dróntámadásokról: ez nem hamis zászlós ukrán akció, hanem NATO-tesztelés

Minden jel arra utal, hogy a lengyelországi és a romániai drónincidensek nem hamis zászlós ukrán akciók voltak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Resperger István ezredes szerint a NATO katonai szempontból elkövetett néhány hibát, politikailag viszont jól reagált az orosz provokációra. A teljes beszélgetést este 6 órától hallhatja.

Az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában kedden Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója kijelentette, katonai vizsgálati eszközökkel meg lehet állapítani, hogy ki indította a lengyelországi drónincidens lezuhant eszközeit.

„Sajnálom, hogy a NATO nem állt elő ezzel a történettel, hogy mikor és milyen irányba indították ezeket a drónokat. Ha hamis zászlós támadásról lenne szó, azt az országok úgy szokták alkalmazni, hogy pár ilyen eszközt vetnek be, hiszen azzal is elérik azt a politikai hatást, amivel mondjuk a NATO-t nagyobb erőfeszítésre lehet ösztönözni. De az, hogy 20-25 drón bevetése különböző irányokba – Baltikum, nagyobb városok, repterek, NATO-bázisok, logisztikai központ –, ez nem hamis zászlós támadás, hanem annak a stratégiának a része, aminek a második része most zajlik Fehéroroszországban; egy hadgyakorlat. Teszteljük le, mit csinálnak a túloldalon!” – fogalmazott az ezredes.

Ha Oroszország ezekkel a drónokkal tesztelte a NATO-t, akkor adódik a kérdés: hogyan vizsgázott a NATO? Resperger István szerint katonai szempontból voltak problémák.

„Egyrészt: két és fél órán keresztül Lengyelország területén drónok játszadoztak, az nem volt egy szerencsés dolog. A másik: a korai előrejelző rendszernek ezt sokkal korábban jeleznie kellett volna. A harmadik, hogy nem Fehéroroszországnak kellett volna szólni Lengyelországnak, hogy »csókolom, itt most mennek a drónok, de nem mi lőttük ki«. Tehát ebből a szempontból vannak problémák” – sorolta, és hozzátette, hogy a lelövési arányokról vitatkoznak még, de a drónok 26 százalékát lőtték le.

Resperger István úgy véli, politikai szinten viszont nagyon jól vizsgázott a NATO: Lengyelország tájékoztatta a NATO-főtitkárt, és kérte a 4. cikkely alkalmazását, hogy konzultáljanak az incidensről.

Ennek az eredményeként 90 ezer katona érkezokl a régióba, illetve eldőlt az is, hogy egy olyan repüléstilalmi övezetet fognak létrehozni egész Norvégiától Fehéroroszországon át az ukrán határig, amelyet a britek, franciák, dánok fognak ellenőrzini vadászgépekkel. „Ez a világ legveszélyesebb zónája most” – mondta a katonai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Rettenetes képeket tett közzé a katasztrófavédelem
M1-duplatragédia nyolc halottal

Rettenetes képeket tett közzé a katasztrófavédelem

Egymással összefüggő két baleset történt az M1-esen Hegyeshalom felé, előbb egy kamion rohant munkagépekbe, majd a torlódásban történt tömegszerencsétlenség. Megrázó fotók.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×