Infostart.hu
eur:
387.03
usd:
328.69
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás

Resperger István a dróntámadásokról: ez nem hamis zászlós ukrán akció, hanem NATO-tesztelés

Minden jel arra utal, hogy a lengyelországi és a romániai drónincidensek nem hamis zászlós ukrán akciók voltak – mondta az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Biztonságkutató Központjának igazgatója. Resperger István ezredes szerint a NATO katonai szempontból elkövetett néhány hibát, politikailag viszont jól reagált az orosz provokációra. A teljes beszélgetést este 6 órától hallhatja.

Az InfoRádió Aréna című műsorának stúdiójában kedden Resperger István, a MATE Biztonságkutató Központjának igazgatója kijelentette, katonai vizsgálati eszközökkel meg lehet állapítani, hogy ki indította a lengyelországi drónincidens lezuhant eszközeit.

„Sajnálom, hogy a NATO nem állt elő ezzel a történettel, hogy mikor és milyen irányba indították ezeket a drónokat. Ha hamis zászlós támadásról lenne szó, azt az országok úgy szokták alkalmazni, hogy pár ilyen eszközt vetnek be, hiszen azzal is elérik azt a politikai hatást, amivel mondjuk a NATO-t nagyobb erőfeszítésre lehet ösztönözni. De az, hogy 20-25 drón bevetése különböző irányokba – Baltikum, nagyobb városok, repterek, NATO-bázisok, logisztikai központ –, ez nem hamis zászlós támadás, hanem annak a stratégiának a része, aminek a második része most zajlik Fehéroroszországban; egy hadgyakorlat. Teszteljük le, mit csinálnak a túloldalon!” – fogalmazott az ezredes.

Ha Oroszország ezekkel a drónokkal tesztelte a NATO-t, akkor adódik a kérdés: hogyan vizsgázott a NATO? Resperger István szerint katonai szempontból voltak problémák.

„Egyrészt: két és fél órán keresztül Lengyelország területén drónok játszadoztak, az nem volt egy szerencsés dolog. A másik: a korai előrejelző rendszernek ezt sokkal korábban jeleznie kellett volna. A harmadik, hogy nem Fehéroroszországnak kellett volna szólni Lengyelországnak, hogy »csókolom, itt most mennek a drónok, de nem mi lőttük ki«. Tehát ebből a szempontból vannak problémák” – sorolta, és hozzátette, hogy a lelövési arányokról vitatkoznak még, de a drónok 26 százalékát lőtték le.

Resperger István úgy véli, politikai szinten viszont nagyon jól vizsgázott a NATO: Lengyelország tájékoztatta a NATO-főtitkárt, és kérte a 4. cikkely alkalmazását, hogy konzultáljanak az incidensről.

Ennek az eredményeként 90 ezer katona érkezokl a régióba, illetve eldőlt az is, hogy egy olyan repüléstilalmi övezetet fognak létrehozni egész Norvégiától Fehéroroszországon át az ukrán határig, amelyet a britek, franciák, dánok fognak ellenőrzini vadászgépekkel. „Ez a világ legveszélyesebb zónája most” – mondta a katonai szakértő.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump akár Kijevbe is kész elutazni, amennyiben az előmozdítja a béke ügyét, hogy az ukrán parlamentben felszólaljon egy megállapodás elfogadásának érdekében - erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×